A magyar cégek egyértelműen a legperspektivikusabbnak ítélik az orosz agrár- és élelmiszerpiacot. A Moszkvában tegnap véget ért 15. ProdExpo nemzetközi kiállításon mintegy húsz magyar cég vett részt.

Többségük a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Agrármarketing Centrum (AMC)standján jelent meg. Köztük olyanok is, amelyek még nincsenek jelen az orosz piacon.

- Jelenleg két orosz partnerrel tárgyalunk, bízunk benne, hogy mielőbb megtaláljuk az orosz beszállítót az ásványvizeinkhez és az energiaitalunkhoz - mondta lapunknak Viczián Péter. Az Aquarius-Aqua kft üzletkötője szerint az orosz üzletekben ez a szegmens jóval magasabb ársávban fekszik, mint Magyarországon, méretei mellett ezért is vonzó az egyre igényesebb orosz piac. Míg Magyarországon száz forint alatt is akad energiaital, addig az orosz boltokban 40 rubel alatt - 1 rubel 7,5 forint - nincs ilyen termék. A cég által tavaly megvásárolt Buszesz Zrt. pedig borecetjeivel kíván betörni az orosz piacra. - Az ecet sokáig földgázból előállított ecetsavból készült - mondta a Buszesz vezérigazgatója. Zentai László szerint egy teljesen más gasztronómiai világ nyílik meg a különböző borokból előállított ecetek és különösen almaecet használatával.

Már csak az orosz fogyasztókat kéne meggyőzni erről, ám ehhez reklámra is szükség van. Az AMC a maga részéről tud ugyan a kiállításokon helyet biztosítani a cégeknek és támogatást nyújt a kiállítási katalógushoz is, ám a reklámköltségekről természetesen már a cégeknek kell gondoskodniuk. - Nagyon nagy a nyomás az orosz piacon, hiszen már mindenki jelen van - mondta Zentai, megjegyezve, hogy ha az 1998-as orosz pénzügyi válság után nem lettek volna túl óvatosak a magyar cégek és a kormányzat, akkor a magyar élelmiszeriparnak sokkal kedvezőbb pozíciói volnának Oroszországban.

- Az orosz piacnak megvan a maga sajátossága - vélte a ProdExpón önálló kiállítóként résztvevő Dolium kft. ügyvezető igazgatója. - Itt nagyon sokáig kell ismerkedni ahhoz, hogy valami legyen - mondta Mészáros Gyula, aki harmadszor jelent meg oroszországi kiállításon. A 137 éves múltú cégnek - amely a szocializmus évtizedeiben Közép-Európa egyik legnagyobb borászati és söripari hordógyára volt - egyelőre még nincs orosz üzletfele. - Jártam orosz bortermelő vidékeken, kétségtelen, mások a méretek, mint Magyarországon. Ennek ellenére az 50 millió hektoliteres éves fogyasztás tizedét állítják csak elő, a többi külföldről jön, számomra érthetetlen, miért nem talál magának helyet a 3-4 millió hektoliteres magyar bortermelés - mondta Mészáros, aki szerint a magyar borászat kapacitása nem lehet akadály, hiszen az orosz termelés több mint háromnegyedét teszi ki.

Nincs meg a veszélye annak, hogy a hordómegrendelések épp a túl nagy méretek miatt volnának teljesíthetetlenek. - A borászat nem egy kapkodós üzlet, ha kell háromszáz hordó, akkor azt nem holnap kell szállítani. Néhány év alatt pedig fel lehet készülni a kapacitás növelésére.

Mészáros nem bízik az állami segítségben. - Másfél ezer eurót támogatás, amikor ezen a kiállításon már most tíz közelében járok? Ráadásul millió feltétele van a támogatás megszerzésének, például a cégnek nem lehet köztartozása. Az áfa befizetésekor a költségáfát levonom a befizetendő áfából és a különbözetet utalom át. Ám exportőrként nincs belföldi bevételem, így nem tudom levonni, az APEH pedig két-három hónapos késéssel dolgozik, így folyamatosan úgy vagyok nyilvántartva, mintha tartozásom lenne. Minden hónapban meg kell írnom, hogy nincsen tartozásom. Ebben a helyzetben nekem duplán be kéne fizetnem az összeget, annak ellenére, hogy a pénzem már náluk van, hogy támogatást kapjak.

A vissza nem térítendő támogatások is szebben néznek ki papíron mint a gyakorlatban: a Dolium gépvásárlásra 50 százalékos támogatást kapott 2005 végén, a másfél évvel korábban kifizetett berendezésre. A támogatást csökkentette, hogy a gépet euróért vásárolta, ám a támogatás a másfél év alatt megerősödött - így kevesebb - forintban jött vissza. Ráadásul a támogatás után nem igényelhető vissza az áfa, így valójában nem a felét, hanem a harmadát kapja támogatásként a vállalkozó. - Viszont, ha egyszer is 30 napon túli tartozásom volna az adóhatóség felé, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresével veszik vissza támogatást, a meg sem kapott áfát is beleszámolva. Ha az ötödik év végén elbukom, akkor a 15 millió forintos gépem teljes árát ki kell fizetnem a négymillió forint támogatásért, amit hatnak mondanak. Miért is jó az állami támogatás nekem? - tette fel a kérdést a Németországba, Ausztráliába és Dél-Afrikába szállító cég vezetője.

- Az ideális az volna, ha az ITDH (a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht) tudna partnert javasolni. Fordultam hozzájuk, nagyon aranyosak voltak, de nem tudtak segíteni - tette hozzá Mészáros, a pénzügyi után az információs segítségről is letéve.

- A kiállítás jó arra, hogy megmutathatjuk, Magyarország olyan garanciális rendszert működtet a hatósági ellenőrző szolgálata révén, amely megnyugtató garanciát ad azoknak az orosz és más külföldi partnereknek, akik Magyarországról kívánnak termékeket beszerezni - mondta Süth Miklós. Az országos főállatorvos és szakállamtitkár az új, három korábbi főosztályból szervezett, hosszú nevű "Élelmiszerlánc-biztonsági állat- és növényegészségügyi főosztály" előnye, hogy baj esetén pontosan ki tudja mutatni, az élelmiszer előállításának melyik szakaszában került valamely szennyező anyag a termékbe. Ez a fajta garancia fontos védjegye lehet a 20 millió főt eltartani képes, így jelentős részben exportban gondolkodó magyar agráriparnak. Ám azon túl, hogy Süth a zöldség- és gyümölcskivitel - főként az almakivitel - növelésében, valamint a már most is jelentős vetőmag- és takarmánykukorica-export erősítésében bízik, szerinte az igazi lehetőséget a magasabb feldolgozottságú termékek és a komplex technológiák exportja rejti magában. Az orosz sértéstenyésztés-fejlesztési projektekben a magyar cégek akár közös vállalatok formájában vehetnének részt, oroszországi sertéstelepek létrehozásával. A hagyományos tömegáru-exportban ugyanis már kevés a tartalék - ezt mutatja a 2007-es csökkenés is - ezt a fajta versenyt a magyar agrárpiac nem bírja az orosz piacon jelenlévő dán, holland, francia cégekkel, nem is beszélve az amerikai csirkehúsexportról.

(Moszkvai tudósítónktól)