Politikát a politikusoktól
A kormányfő elgondolása az volt ugyanis, hogy legyengíti a minisztériumokat, miközben élükre odaülteti az MSZP erős embereit. Így a párt mégiscsak úgy érezheti, hogy neki van kormánya, és nem fordítva - pedig akkor inkább fordítva volt. A kormányfő ugyanis olyan testületeket hozott létre, emelt kulcshelyzetbe, amelyek nagy befolyást kaptak, miközben élükre kívülről üzleti profikat, civileket hoz be.
Így jött létre a fejlesztési kabinet Bajnai Gordon vezetésével, az Államreform Bizottság Draskovics Tibor alelnökletével, és a Kormányzati Szolgáltató Központ Szetey Gáborral. A cél az volt, hogy a pénz közelebb legyen a rációhoz, s távolabb a politikai kijáróktól.
Kevésbé tűnt fontosnak, de megszűnt a Belügyminisztérium, lett önkormányzati, illetve igazságügyi-rendészeti a pécsi, szintén civil Petrétei József vezetésével. Innen is jött tehát egy politikán kívülről induló hullám.
A rendszer célja az avítt lebontása, stratégiája a politikai profik keretek között tartása.
Az első rést az új szerkezeten a felfordult helyzetek, illetve az ezek kezelésére képtelennek bizonyult civil, Petrétei József távozása ütötte. Kiderült, hogy egy politikailag kiélezett helyzetben politizáló profira volna szükség. A helyre azonban egy újabb civil került, Takács Albert. Gyurcsány már érezte ugyanakkor, hogy meg kell támasztania a kormányzást: az MSZP egyik legerősebb emberét, Kiss Pétert ültette a kancellária élére, a hozzá egyébként közel álló Szilvásy György helyére. Majd Bajnai Gordon bevonult a régi intézmények világába, az önkormányzati és fejlesztési tárca élére, de továbbra is gondja lehet az uniós pénzek tiszta kezelésére. Draskovics Tibor is kilépett a 2006-os új típusú reformszervezetből, és a hagyományos MeH-be került. A helyzet lassan - körülbelül abban az ütemben, ahogy a költségvetés - konszolidálódott. Legalábbis intézményes szinten. Napról napra nyilván nem volt egyszerűen megélhető. Szetey Gábor például lassan felőrlődött, elhagyta a kormányt, a politikát. Gál J. Zoltán csak a kormányt. És tegnap lényegében lezárult ez a folyamat. Az új, a politika külső kontrollját adó szervezet utolsó még "szabad" embere, Draskovics Tibor átvesz egy minisztériumot, a legcivilebb kormánytag, Takács Albert pedig búcsúzik.
Messze kerültünk Gyurcsány Ferenc eredeti rendszerétől. Persze nyilvánvalóan e mostani lépés mögött is húzódik rendszer és/vagy stratégia. És adódik a viszonylag egyszerű, de adott esetben drámai erővel utat törő tétel: a politikához politikusok kellenek.