A frappáns német kifejezés egyetlen jelzőbe sűríti a véleményt, miszerint Gusenbauer kancellár szociáldemokrata létére már csak múlt időben mondható a szociális igazságosság harcosának. A kancellárnak saját jövője, a plakátokat elhelyező Bécsi Orvosi Kamarának viszont a betegek jövője a fontos: ezért ösztönzik a rendelőkben megfordulókat arra, hogy csatlakozzanak a legjobb orvosi ellátás, a terápia szabad megválasztása, az egészségügyben megvalósuló szociális partnerség érdekében indított aláírásgyűjtéshez.    

A kancellár ellen megfogalmazott súlyos vád alapja az, hogy Gusenbauer a leghatározottabban nemet mondott a pénzügyi válsággal küzdő egészségpénztárak költségvetési megsegítésére.

Ausztriában egyetlen állami ernyőszervezethez tartozó kilenc regionális- tartományi - illetve néhány ágazati betegségpénztár nyújtja a kötelező  alapbiztosítást; üzleti alapú magánbiztosítóval csak az ezen felüli különleges szolgáltatásokra lehet szerződni.

A központi pénztárba bekerülő, a fizetésből levont járulékok az orvosi ellátást, a gyógyszertámogatást, a kórházi alapba történő befizetést fedezik, ám 2007-ben a kiadások soha nem látott mértékben haladták meg a bevételt.

A tavalyi teljes deficit  336 millió euró – a legnagyobb hiánnyal – 102 millió euróval - a bécsi pénztár „dicsekedhet”.  Most először a kilenc tartományi pénztár közül egyetlen egy sem zárta nyereséggel az évet.

Az egészségügyi rendszer reformja lényegében takarékoskodást jelent: kórházi ágyak megszüntetésével, a gyógyszerek előírásának kontrolljával és korlátozásával, ésszerűsítésekkel próbálják leküzdeni a hiányt, amelynek okát az életkor örvendetes meghosszabbodásában és az egyre bonyolultabb és költségesebb gyógymódokban, medicinákban látják. 

Ugyanakkor a kulisszák mögötti tárgyalásokon állítólag szó van az orvosok és a pénztárak közötti szerződések felülvizsgálatáról, egy-egy szerződés idő előtti felbonthatóságának bevezetéséről, az egy-egy kezelésér a pénztártól járó tiszteletdíj lefaragásáról. 

Minderről anélkül indultak meg a tárgyalások, hogy azokba az érintetteket, illetve azok képviselőit, a kamarákat bevonnák.

A bécsi kamara március végéig gyűjti az aláírásokat – időközben elképzelhető, hogy más tartományok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Az íveket személyesen Gusenbauer kancellárnak kívánják átadni, mivel általános nézet, hogy a döntéseket nem az illetékes (néppárti) miniszter, hanem a kormányfő hozza.

Alfred Gusenbauer