Tavaly november 21-én, Sir Robert Scott vezetésével ült össze Brüsszelben az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 projekteket menet közben értékelő szakértői csoport, amely meghallgatta a három érintett város, Essen, Pécs és Isztambul beszámolóját.

Jelentésük azóta elkészült, s abba lapunk is betekintést nyerhetett. A Pécset értékelő szövegrész második mondata ma már komikus hatást kelt. E szerint a szakértői panel tagjai „azt várják, hogy a vezető tisztségviselők stabilan a helyükön maradnak.” Márpedig Méhes Márton művészeti igazgató már két nappal a brüsszeli találkozó után bejelentette lemondását, s azóta is jellemzik bizonytalanságok a baranyai EKF-programot.

Mindamellett a szakértőkre „nagy benyomást tett a (pécsi) beszámoló, mivel sok minden mozgásba lendült a kiválasztás óta”, az infrastrukturális lépésekbe pedig „nagy energiát fektettek.”

– Az új infrastuktúra, az idegenforgalom, az, hogy Pécs Magyarország második számú városává válik, fontos mozgatórugók ebben a tervben, a panel azonban megjegyzi, hogy a fenntarthatóság érdekében a tartalomra és a nemzetközi kulturális fejleményekre is összpontosítani kell – áll az értékelésben, amely szerint jelen pillanatban a hosszútávú koncepció nem világos.

A szakértők szerint „fel kell rázni” a helyi közösséget és szervezeteket. A brüsszeli értékelők úgy látják: innovációra van szükség, Pécs kommunikációs stratégiáját tovább kell fejleszteni. Részletesebben le kell szerintük bontani az egész tervet, s ez érvényes a költségvetésre is.

- E terv sikere érdekében alapvető: minél hamarabb világossá váljék, hogy a hatóságok milyen kötelezettségvállalást tesznek a projektre, illetve a kulturális szervezetek 2010 utáni finanszírozására - rögzíti a szöveg.

A szakértői panel tudomásul veszi: a város és a kormány együtt dolgozik rajta, hogy 2010 előtt megvalósuljanak az infrastrukturális fejlesztések. Ugyanakkor „kiegyensúlyozott megközelítésre” van szükség, vagyis: be kell vonni ebbe a kulturális szervezeteket és a helyi közösséget.

Már csak azért is, mert a létesítmények 2010 után is ottmaradnak. A panel az elkövetkező évek, így a kultúrák közti párbeszédnek szentelt idei esztendő európai programját is kiaknázásra ajánlja Pécs figyelmébe. (A város által Brüsszelben bemutatott forgatókönyv szerint 2008-ra az egészségügy és a környezetvédelem, a jövő évre pedig a „vallás és a párbeszéd” szerepel kiemelt témaként, valamint – évmegjelölés nélkül – az Isztambullal való együttműködés.

A novemberi ülésen a panel szerint a várost képviselők részéről elhangzott, hogy Pécs az infrastrukturális fejlesztések, köztük a repülőtér és az autópálya révén „az ország vitán felüli második számú városa” státuszára is igényt formál.)

Az uniós panel javaslataiban visszaköszönnek azok az észrevételek, amelyeket Robert Palmer, Glasgow és Brüsszel korábbi EKF-évének művészeti igazgatója, az Európa Tanács jelenlegi kulturális igazgatója tett lapunknak januárban adott interjújában. Ezek között szerepel a város közvéleményének felrázása, a helyi szervezetek bevonása, a 2010 utánra való tervezés.

Kapott hideget-meleget a másik két város, Essen és Isztambul is. A németek persze jobbára csak az előbbit – a Ruhr-vidéki város felkészülésének értékelésében egyetlen pozitív elem sem szerepel, hacsak az nem: „nagyon ambiciózus”. Az európai uniós tanácsadók elégedetlenek a tartalom, a volumen és a költségvetés arányaival. Úgy vélik: a kulcstevékenységek pénzelését nem lehet függővé tenni a helyi és az állami finanszírozáson túlmenő szponzorálástól.