Az ügy temérdek problémára világított rá rendkívüli élességgel. Kiderült, hogy a nagymérvű bontással számoló rendezési tervet korábban a főváros és a műemléki hatóság is láttamozta. S kiderült persze az is, hogy a konstrukció - a lakott önkormányzati házak eladása, majd a bontási-építési engedély gyors kiadása - lehetőséget ad a helyhatóságnak arra, hogy bármiféle reklamáció esetén csak mossa kezeit. A magántulajdon sérthetetlen.

Aki ma elsétál a Holló utca 11. hűlt helyéhez, hátrahőköl. Pipec lakópark áll a csendes kis utcában, a száz-százötven éves, ódon bérházak között alsó-mediterrán kényelem. Az ezüstművesház egykori párja, a szemközti szecessziós épület egész különlegesen született mára újjá: a homlokzat és mögötte félszobányi mélység megmaradt, hogy mögéjük nőhessen egy modern, kis belmagasságú, az eredetinél többemeletes, szállodafolyosós bérház.

Faszádizmus: így hívják a műemlékvédők azt a gyakorlatot, amely a pár éve megerősített, hatvanas évekbeli Velencei Charta szerint szigorúan tilos. (Angolul és franciául a facade épülethomlokzatot jelent.) A tudományos alapokon nyugvó charta azt szorgalmazza, hogy az eredetit megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani. Az Erzsébetvárosban kibontakozó gyakorlat viszont egyfajta kulisszaként kezeli az eredeti épület, arcát, azaz a homlokzatot megtartja, és valami egészen mást, megjelenésében és méretében is eltérőt épít mögé.

Úgy tetszik, a bontások miatti tiltakozás ma már inkább az utóbbi megoldásra szoktatja rá a befektetőket. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem bástyái épp ezen a területen látszanak omladozni: a kezdeti harcos fellépés után mára több ház egyedi védelmétől - mondhatni, "magától" - elállt a világörökségi pufferzónában, és a jelek szerint a csupán a homlokzatot megtartó faszádizmus ellen sincs kifogása. A most értékvédésként beharangozott Síp utcai beruházásról tudni érdemes ugyanis, hogy műemlék épületeket is érint, és a megóvandó homlokzatok mögött feltűnően nagy, a zsinagóga magasságával vetekedő új épületek felhúzását tűzi ki célul.

Az elmúlt hetekben több sajtóorgánum is közölte francia értékvédők tiltakozását, amelyet épp ez a terv hívott életre, s amelynek egyenes következménye volt a múlt év végén egy UNESCO-raportőr Budapestre küldése. A jelentés azonban mindmáig nem látott napvilágot, és az előzmények ismeretében biztosra vehető, hogy még a világörökségi cím elvételének veszélye sem bírná rá a helyi elöljárókat, hogy változtassanak eddigi gyakorlatukon.