Mit keres az interneten a Yahoo? Negyvenötmilliárd dollárt - felelhetnék, ennyit ajánlott, azaz a magyar nemzeti össztermék (GDP) harmadát kínálta fel a Microsoft, a világ vezető szoftvergyártója az internetes kereső és világhálós szolgáltatásairól ismert Yahooért, amely az utóbbi időben látható nehézségekkel küszködött, tőzsdei árfolyama két év alatt a felére csökkent, ahogy negyedévről negyedévre apadt a profit - a befektetők legnagyobb bánatára.

A piacot meglepő hír megugrásra késztette a határidő tőzsdei indexeket a New York-i börzék nyitása előtt, mert a hitelválsággal terhelt időkben jól jött ez a kellemes, felvillanyozó hír. Más kérdés, hogy a derűs hangulat borússá vált, amikor a múlt havi foglalkoztatási jelentést közzétették. A Dow index azonban a kereskedés során erőre kapott, biztatást merítve az európai tőzsdék egy-két százalékos emelkedéséből.

A technológiai multik harca azonban háttérbe szorított szinte minden egyéb piaci fejleményt. A figyelmet a Microsoft ajánlata kötötte le, amelyet Steve Ballmer, a cég vezére levélben tett meg. A Yahoo részéről pedig Jerry Yang, a társaság egyik alapítója, vezérigazgatója bontotta fel. Egyelőre csak annyit válaszolt, hogy a javaslatot tanulmányozzák. (A hír megjelenése előtt jelentette egyébként a távozását a Yahoo elnöki székéből Terry Semel.) Ballmer leveléből ugyanakkor kiderült, hogy a tárgyalások már másfél éve folynak a két cég között, hol nagyobb, hol kisebbel lendülettel. A Microsoft 31 dollárt adna a csütörtöki záráskor kevesebb mint húsz dollárt ért Yahoo részvényekért, s piaci elemzők a CNBC amerikai üzleti hírtévének azt mondták, hogy ezt nehéz lesz visszautasítani. A Microsoft tetemes megtakarítást vár az összeolvadástól, s arra számít, hogy az internetes üzlet nyereségesebbé válik a frigy révén.

Az ügylet semmiféle finanszírozási gondot sem okoz a Microsoftnak, amelynek kurzusa ennek ellenére esett pénteken. A Yahooé viszont csaknem ötven százalékkal emelkedett, s kissé gyengült a Google is, amely ellen ez az érdekházasság irányul.

Az internetes hirdetési piac 2007 és 2010 között negyvenmilliárdról nyolcvanmilliárd dollárra bővül, s ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a Google dominálhatja - a keresésekhez kötött, személyre szabott hirdetések révén. A 176 milliárd dollár piaci értékű, 1998-ban alapított, s csak 2004-ben tőzsdére vitt Google ragyogóan működő üzleti modellt dolgozott ki, s a világ legnépszerűbb keresőportáljává vált. A 85 dolláros kikiáltási árról az árfolyam a múlt év vége felé 700 dollár fölé emelkedett, onnan azonban visszaesett 560 dollár környékére, miután a negyedik negyedévben a profit elmaradt a prognosztizálttól.

Az 1995-ben alapított Yahoo fokozatosan veszített piaci részesedéséből, mindazonáltal hatalmas értéket képvisel. Erre nemcsak Ballmer levele utalt, hanem a megszólaltatott szakértők is, rámutatva arra, hogy a cég négyszázmillió ügyfélhez jut el. A Yahoonak ugyanakkor nem sikerült kivédenie olyan portálok támadását sem, mint a Facebook és a MySpace.

A 303 milliárd piaci értékű, 1975-ben Bill Gates és Paul Allen által alapított Microsoft, amely a számítógépek lelkét adó operációs rendszerek piacát uralja, s szembesül emiatt trösztellenes eljárásokkal az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, szintén hátrányba került a Google-lal szemben. Bár az óriás szoftvercég a Windows és az internetes böngészője révén szinte monopolhelyzetbe került, a keresőprogramok terén lemaradt. Ugyanakkor nyitott a szórakoztató elektronika felé például az Xbox játékkonzollal, s behatolt a vállalati programok piacára. Friss prognózisa szerint pedig továbbra is igen jók a profitkilátásai. Ennek ellenére a tőzsdei bevezetése óta a Google növekedése meghaladta a Microsoftét.

Egyelőre sejteni sem lehet, hogy a versenyhatóságok hozzájárulnak-e a Yahoo bekebelezéséhez. Az Európai Bizottság nyomatékosan nem nyilatkozott. Arról sincs értesülése, legfeljebb találgatás, hogy a Yahoo márkanév egyáltalán megmarad-e, avagy beolvad a Microsoft hálózatába, az MSN-be. Ha az üzletet tető alá hozzák, akkor a technológiai cégek történetében ez lesz a legnagyobb értékű felvásárlás. Ám hogy az éles piaci versenyen és konszolidáción kívül mi várható még, azt érzékletesen megfogalmazta Kevin Johnson, a Microsoft platformokért felelős elnöke: "a két cég erőforrásai és szolgáltatásai lehetővé teszik a jövedelmezőség javítását, miközben a kutatás-fejlesztésben olyan kritikus tömeg jön létre, amelynek nyomán újabb technológiai áttöréseknek lehetünk szemtanúi".