A büntetés-végrehajtás eddigi történetében példátlan vesztegetéssorozat végére tett pontot a Budapesti Katonai Ügyészség. Az ügyben érintett az egri és a tököli börtön volt parancsnoka és öt bv-ezredes - közöttük ketten még aktívak -, továbbá a tököli rabkórház egy főorvosa, egy büntetés-végrehajtási kft. igazgatója, és még két polgári személy. Eljárás indult egy vesztegető rab ellen is.

Hegedűs Antal, a katonai ügyészség vezetője tegnap elmondta, hogy a nyomozás feljelentés alapján indult, és a vesztegetést, hivatali visszaélést, illetve magánokirat-hamisítást részben az érintettek beismerő vallomása, részben tanúkihallgatások és más okiratok alapján sikerült bizonyítani. A vádiratot egyébként még tavaly augusztusban nyújtották be, de az ügy csak a köztévé vasárnap esti híradása nyomán került nyilvánosságra.

A két fegyintézetben a rabok készpénzért jelentős kedvezményeket vehettek maguknak: a tehetősebb elítéltek soron kívüli beszélőt, több csomagot, ideiglenes eltávozást, akár "VIP-cellát" is. Állítólag volt olyan fogvatartott, aki egymillió forintot fizetett, hogy a tököli fiatalkorúak intézetében helyezzék el.

- Elszigetelt jelenségről van szó, és mindent megteszünk az efféle esetek megelőzése érdekében - közölte tegnap, sajtótájékoztatón Dömény Sándor, a büntetés-végrehajtás megbízott országos parancsnoka. Arról azonban, hogy pontosan kik és milyen bűncselekményeket követtek el, a személyiségi jogokra hivatkozva nem kívánt beszélni. (Ezt adatvédelmi szakértők abszurd jogértelmezésnek tartják, mert közfeladatot ellátó személyek hivatali tevékenységével összefüggő törvénysértésekről van szó.) A parancsnok arra a kérdésre, hogy mekkora csúszópénzekről lehetett szó, ismeretek hiányában nem tudott válaszolni. Annyit azonban elárult, hogy 2006-ban 240, tavaly pedig 180 esetben indult büntetőeljárás fegyőrökkel szemben. Ám állítása szerint vesztegetés nem fordult elő, és az esetek zömében csak valamilyen szolgálati vétség történt, például az őr elaludt, elkésett a szolgálatból, vagy ittasan jelent meg a munkahelyén.

Elöljárói intézkedés elmulasztása miatt szóbeli figyelmeztetésben részesítette tegnap Döményt az igazságügyi és rendvédelmi tárca államtitkára. Juhász Gábor elsősorban azt kifogásolja, hogy a parancsnok a büntetőeljárás megindítása után nem indított fegyelmi eljárást az aktív bv-s tisztek ellen. Az államtitkár ezért utasítást adott arra, hogy vizsgálják meg: nem állnak-e fenn a feltételei annak, hogy az érintetteket legalább felfüggesszék a beosztásukból. Dömény egy kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy a figyelmeztetés miatt esetleg nem nevezik ki, de az utasítást végrehajtotta. Közölte azt is, hogy az ügyészséggel egyetértésben döntött korábban a fegyelmi eljárás elhalasztásáról. A minisztérium egyébként tudott ugyan a folyamatban levő ügyről, de a vádemelésről a tárca illetékesei is csak a sajtóból értesültek.

A parancsnok szerint elszigetelt jelenségről van szó, ám a büntetés-végrehajtásnál korábban is voltak korrupciógyanús ügyek, legfeljebb nem parancsnoki szinten. Az egyik emlékezetes eset Döcher György meggyilkolása volt. Számára 1999-ben gyanús körülmények között engedélyezték az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, így a férfi jogerős börtönbüntetése alatt a saját felesége tulajdonában lévő presszóban dolgozhatott, miközben külső munkát végző elítéltek be sem léphetnek olyan helyre, ahol alkoholt árulnak. De előfordult az is, hogy egy fegyőr segített a rabnak a szökésben Sopronkőhidán. Ennél többnyire kisebb súlyú visszaélések történnek: nem számít kivételesnek, hogy a fogvatartottaknak - igen nagy valószínűséggel a személyzet közreműködésével - telefont csempésznek be, vagy kisebb-nagyobb kedvezményeket biztosítanak a számukra.

Börtöncella "extrákkal"