Elhunyt vasárnap Suharto volt indonéz elnök - jelentették be orvosai a jakartai kórházban, amelyben az exdiktátort kezelték.

Suharto 32 éven át vaskézzel irányította az ázsiai országot. Állapota halálát megelőzően válságossá vált, kómába esett. 86 évesen hunyt el.

 Haji Mohamed Suharto 1921. június 8-án született Közép-Jáva Kemusu nevű falujában. Szülei elváltak, nagyanyja, később nagynénje nevelte. Mivel a középiskola befejezése után nem kapott támogatást a továbbtanuláshoz, a katonai pályát választotta, 1940-től a gombongi (Közép-Jáva) Holland Katonai Iskolába járt, ahol alapfokú

kiképzést kapott. Belépett a Holland-indiai Királyi Hadseregbe, 1942-ben, amikor Japán megszállta az országot, már őrmesteri rangban volt. Ezután a rendőrségnél folytatta pályafutását. 1943-ban japán katonai kiképzésben részesült és a japán szervezésű PETA (A Nép Védelmezőinek Önkéntes Hadserege) egyik egységének

szakaszparancsnoka, majd a Japán Katonatiszti Iskola befejeztével a PETA századparancsnoka lett Madiunban (Kelet-Jáva).

1945-ben bekerült a Népi Biztonsági Alakulat (a köztársasági hadsereg csírája) vezető testületébe. Az 1945-49 közötti függetlenségi harcok idején egyre magasabb katonai rangban hadműveleteket irányított a hollandok ellen. 1950-ben a Köztársasági Nemzeti Hadsereg (TNI) alezredese lett. 1960 decemberétől a vezérkari főnök első helyettesévé léptették elő, majd 1962-ben vezérőrnaggyá nevezték ki, és a Kelet-indonéziai Területi Parancsnokság irányítását bízták rá. 1963. május 1-jén kinevezték a Hadsereg Stratégiai Parancsnokságának élére.

1965. október 1-jén Sukarno köztársasági elnök a hadsereg ideiglenes vezetésével bízta meg. Suharto feladatul kapta, hogy leverje az Indonéz Kommunista Párt "Szeptember 30. Mozgalom" néven ismert puccsát. 1965. október 16-án vezérkari főnökké nevezték ki, ezt a funkciót 1968-ig látta el. 1966-től altábornaggyá léptették elő, hadműveleti főnök és a fegyveres erők főparancsnoka lett. Még ebben az évben a védelmi és biztonsági ügyek miniszterévé is kinevezték, majd az Ideiglenes Népi Konzultatív Gyűlés a kormány vezetésével is megbízta. Suharto puccsal szerezte meg a hatalmat, 1968. március 27-én a konzultatív gyűlés formálisan kinevezte köztársasági elnökké. 1976-ban nyugdíjba vonult az aktív katonai szolgálatból. 1978 márciusától ötéves időszakonként a Népi Konzultatív Gyűlés újraválasztotta. Suharto harminc éven át 1998. májusáig állt az ország élén és kemény kézzel irányította Indonéziát. A három évtizedes országlása alatt sok százezer ellenzékit öltek meg vagy börtönöztek be. Suhartót sosem vonták felelősségre az emberi jogok sárba tiprásáért.

1998-ban lemondásra kényszerült. Korrupció vádjával már 1998-ban vizsgálatot indítottak ellene, de a vádemelésre csak 2000-ben került sor. Sukarno hatalma alatt ő és családja óriási vagyont harácsolt össze. Egészségi állapotának megromlása többször közrejátszott abban, hogy a tárgyalást elnapolják, majd a jakartai bírói testület elvetette a vádakat. Bár a fellebbviteli bíróság elrendelte a perújrafelvételt, de Suharto agyvérzést kapott, s nem lehetett a pert lefolytatni.

Suharto 1947-ben nősült, felesége 1993-ban halt meg. Három lányuk és három fiuk volt.

Suharto már 2005-ben egyszer válságos állapotba került belső vérzések miatt. Most január 4-én került kórházba, bélvérzéssel, s állapota tegnap válságosra fordult.

 

(MTI)