A gyerekek imádják, a tanárok idegenkednek - tanulók és tanulói laptopok a budapesti Deák Diák iskolában

Wagner Éva

A budapesti VIII. kerületi, Deák Diák Általános Iskola tanulói - tanulói laptopokkal
Magyar Bálint államtitkár, egykori oktatási miniszter az elmúlt hetekben számos alkalommal beszélt arról, hogy a közoktatás rendszerének át kell alakulnia, szükség van a digitális eszközök fejlesztésére, erre uniós források lesznek, a tanároknak pedig kedvezményes laptopvásárlási program indul. Vagyis: a következő három évben 35 ezer tantermet látnak el interaktív táblával, projektorral és számítógéppel.

Nyolcvanezer tanárnak lesz lehetősége kedvezményes laptopvásárlásra, és beindul a digitálispalatábla-projekt is, amelynek keretében százezer diák minilaptophoz jut.

A hírre beindult a gépezet, hogy az iskolákban inkább krétára és működési költségekre kellene fordítani a pénzt, mint digitális eszközök fejlesztésére. – Mire jó az interaktív tábla egy olyan intézményben, ahol penészesek a falak, és nem tudják kifizetni a villanyszámlát?” – kérdik a kétkedők, akik afféle úri huncutságnak tartják ezeket az eszközöket.

Valóban azok? A tapasztalatok nem ezt mutatják. Azok, ugyanis, akik használják ezeket az eszközöket, arról számolnak be, hogy a gyerekek sokkal motiváltabbak a tanórán, és megsokszorozódik a teljesítményük. A szegény családok gyerekeinek pedig az egyetlen lehetőség, hogy megtanulják a digitális írásbeliséget, amely nélkül esélyük sem lenne hátrányaikat leküzdeni.

Íme, egy tanóra, csak példaként: az interaktív táblán az amerikai kontinens domborzati térképe látható. A gyerekek feladata az, hogy a hegységrendszereket, tavakat, folyókat berajzolják. A feladat végén a gép összesít, kiderül, hány tájegységet sikerült helyesen megjelölni. A feladat közben behívható minden információ, amely a téma kapcsán akár a gyerekekben, akár a tanárban felmerül: az éves csapadékmennyiség eloszlása, diagramok, kisfilmek, animációk a természeti erők alakító erejéről, képek különleges természeti képződményekről.

Az óra nincs beszorítva a tankönyv leckéi által diktált keretek közé - a fantázia és a tudásvágy szabadon szárnyalhat.

Az interaktív tábla egy érintőképernyős számítógépre hasonlít. A diák és a tanár nem krétával, hanem egy fémhegyű ceruzával ír a táblára, amely összeköttetésben áll a tanár számítógépével. A táblán a vezérlő segítségével mindenféle oktatási segédanyag lehívható, amelyet a minisztérium által fejlesztett digitális adatbázis tárol a Nemzeti alaptanterv műveltségi területei szerint felosztva.

- Sokkal érdekesebb órákat tudok tartani, mint ha hagyományos eszközökkel dolgoznék - mondja Wagner Éva, a Deák Diák Általános Iskola igazgatóhelyettese, aki fizikatanárként már több mint egy éve használja az interaktív táblát.

- Egy dologra kell figyelni: a tanárt nagyon magával ragadhatja a táblánál való bűvészkedés, és belemerevedhet a frontális oktatási rendbe. De a tábla használatakor nem a tanár, hanem egymás felé kell fordítani a gyerekeket - vélekedik Wagner Éva.

Az interaktív tábla és a minilaptopok használatában rengeteg lehetőség rejlik a közös munkára is. A tanulói laptopokra ki lehet adni egyéni feladatokat is. A tanári gépen követhető, hogy a gyerekek éppen hol tartanak a feladatok megoldásában. Ki lehet emelni a típushibákat, ki lehet vetíteni a projektorra, meg lehet beszélni, miként lehet azokat elkerülni.

A józsefvárosi Deák Diák iskolában hagyománya van, hogy a felső tagozatosok kis csoportokban úgynevezett mestermunkát készítenek. Idén a hatodikosok feladata például az volt, hogy képzeletben alapítsanak egy falusi vendéglátóhelyet. Az egy csoportban dolgozó gyerekek gépei összeköttetésben állnak egymással, így munka közben látják, hogy ki min dolgozik, hol tart. A dolgozatban a gyerekek költségvetést készítettek, írtak az egészséges táplálkozásról, hon- és néprajzi ismereteket dolgoztak fel. A munka végén a projektet power pointos prezentáció keretében előadták a meghívott vendégek előtt.

A közös munkákban, a kvízjátékokhoz hasonló tesztfeladatokon keresztül a tanár jól látja, ki hol tart a tananyag elsajátításában, a gyerekek azonnali visszajelzést kapnak saját tudásukról.

- Gyakran alkalmazom ezt a módszert: a diákok a saját gépükön keresztül "szavazhatnak", melyik választ tartják igaznak egy-egy kérdésnél, amit az aktív táblán látnak. Így nem kell hazavinnem, kijavítgatnom egytől egyig, mert ezt megteszi helyettem a gép, és már másnapra meg tudom tervezni a visszajelzések alapján, mi legyen a következő óra anyaga - mondja Wagner Éva, aki hetedikes osztályt felügyel. Ebben a korban a gyerekeknek már foglalkozniuk kell a pályaválasztással. Az osztályfőnöki órán minilaptopjukon behívnak álláshirdetéseket a netről, megbeszélik, hogy a rengeteg ajánlat közül hogyan lehet választani.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek imádják használni a digitális eszközöket, az idegenkedést a tanároknak kell magukban legyőzniük. Wagner Éva elismeri: amíg valaki nem szokik hozzá, többletmunkával jár az eszközök tudásának a felfedezése. Bevallása szerint ő is naponta jön rá új és újabb lehetőségekre. - Hányszor hallják a gyerekek rádióból, televízióból: "élethosszig tartó tanulás", de ez tartalommal telítődik számukra, amikor azt látják: én is folyamatosan tanulok - mondja.