Kigyomlált Gyurcsány-beszéd
A mezőgazdasági támogatáspolitika nem igazodhat éves változásokhoz, 2013-ig érvényben kell hagyni, az árak változásától függetlenül - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap az MTI-nek telefonon nyilatkozva Davosból. A kormányfő az előző napon egy a svájci világgazdasági konferencián tartott panelbeszélgetésen azt mondta: az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására, mert magas élelmiszer-piaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra.
A kijelentés kisebb belpolitikai vihart kavart. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a magyar termelők arculcsapásaként kommentálta a kijelentést közleményében. Medgyasszay László, a KDNP képviselője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az agrárium elsorvad, ha nem kap megfelelő támogatást. Az újabb kormányfői nyilatkozat után a KDNP közleményt adott ki arról, hogy nem hisznek Gyurcsánynak, szerintük a kormányfő továbbra is az agrárium leépítésében gondolkodik.
A kormányfő szavait a csütörtöki International Herald Tribune (IHT) úgy kommentálta: a magyar kormányfő az EU egyik "szent tehenéhez" nyúlt. Emlékeztettek: Nagy-Britannia és az északi országok régóta szeretnék megváltoztatni az unió közös agrárpolitikáját (KAP), de annak haszonélvezői - Franciaországgal az élükön - mindig hevesen tiltakoztak ellene. Gyurcsány a Párizsban megjelenő angol lap szerint viszont világossá tette, hogy néhány kelet-európai ország - amelyek 2004-es uniós csatlakozásuk óta az agrártámogatások új haszonélvezői - a változtatás mellett vannak. Az IHT szerint Gyurcsány érveléséhez Tony Blair volt brit miniszterelnök is csatlakozott, aki azt hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésének az idén kezdődő felülvizsgálata jó alkalom lehet az agrártámogatások átalakítására, s ezzel új frontot nyitottak meg a gazdáknak juttatott évi 56 milliárd euróért folytatott csatában. Igaz: Gyurcsány Ferenc tegnapi nyilatkozatában már a csatorna másik oldalára hajózott, amikor azt mondta: még szeptemberben megállapodtak Nicolas Sarkozy francia elnökkel arról, hogy a mezőgazdasági kérdésekben Magyarország és Franciaország között nagyon erős szövetség van. Emlékeztetett arra is, a KAP felülvizsgálatáról éppen akkor kezdődnek meg az egyeztetések, amikor - 2008 második felétől - Franciaország veszi át az EU soros elnökségét. Szerinte ez egy nagyon hosszú folyamat, egyelőre beszélgetni kell a lehetőségekről. Hosszú távú tervekről, víziókról van szó annak érdekében, hogy például ne Németország vagy Nagy-Britannia kényszerítsen ránk egy elképzelést, hanem mi legyünk a kezdeményezők az átalakításban - mondta a miniszterelnök az MTI-nek.
Brüsszeli tudósítónknak Michael Mann, az EU bizottságának mezőgazdasági szóvivője a kormányfő szavaira reagálva azt mondta: "Nem indulhatunk ki egyetlen, kivételes évből, mint amilyen a tavalyi volt. Azelőtt húsz évig az alacsonyabb árak voltak jellemzőek, látnunk kell a hosszabb távú folyamatokat". Mann emlékeztetett: 2013-ig rögzítve van az EU közös agrárköltségvetése, jelenleg pedig a közös mezőgazdasági politika "állapotfelmérése" folyik.
Hasonlóan kommentálták lapunknak a kormányfő szerdai beszédét magyar agrárszakemberek is. - Mivel nem ismerjük pontosan a Gyurcsány Ferenc által Davosban elmondottakat, csak véleményünk van a helyzetről, ami nem biztos, hogy ellentétes a miniszterelnök kijelentéseivel - nyilatkozta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Kifejtette: jelenleg nem tudnak olyan hivatalos brüszszeli álláspontról, amely szerint a kormányfő által említett mértékű változásokkal kellene számolni a közeljövőben. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a következő néhány évben a rendszer jelentős átalakítása azért is elfogadhatatlan, mert az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott gazdák jelenleg csak egy részét kapják annak a támogatásnak, amit a régi tagállamokban működő gazdaságoknak nyújtanak. A módosítás kizárólag 2013 után történhet meg, amikor a régi és az új tagállamok gazdálkodói között ez a különbség eltűnik, és a szubvenciójuk azonos mértékű lesz. (A titkár a kormányfő tegnapi kijelentéseinek megjelenése előtt nyilatkozott lapuknak.)
Tóth István szerint azonban 2013 után sem lesz egyszerű a helyzet. Ahhoz, hogy a támogatási szintet Brüsszel visszavegye, az uniós gazdák világpiaci versenyképességét rontó feltételeken is változtatnia kell. A többi között vámpolitikai, környezetvédelmi, állatjóléti vagy élelmiszer-biztonsági kérdésekben is újra állást kell foglalni. Ha ezek nem történnek meg, az elképzelés 2013 után is abszurdnak tűnik, hiszen a termelők versenyképessége a belső és a külső piacokon is drasztikusan viszszaeshet.
Raskó György agrárközgazdász szerint csak hosszú távon van lehetőség arra, hogy meghatározó változtatásokat vezessenek be. Hiszen a 2013-ig meghatározott szubvenciós rendszert nem lehet felborítani, azon csak apró módosítások hajthatók végre. Kiemelte, hogy a teljes szövegkörnyezetet ő sem ismeri, ám hírek alapján úgy véli, Gyurcsány Ferenc ezt a véleményét elsősorban a régi tagországok gazdálkodóira értette. Ha ott viszszavesznek a támogatási szintből, az logikus lépés, már csak azért is, mert az Európai Unió 12,5 millió agrártermelőjéből hatmillió ezekben az országokban működik, ám jelenleg a támogatások 80 százalékát ők kapják meg. Amíg ez nem kerül egyensúlyba, addig lényegi korrekciókat nem lehet végrehajtani, mert az szociális feszültségeket okozhat. Raskó megjegyezte: a kormányfő kijelentése a mostani árak mellett indokolt lehet, ám egyáltalán nem biztos, hogy a piaci környezet akkor is ilyen lesz, mikor a módosításokról már valóban tárgyalnak.
A világgazdaság szekere korántsem megy úgy, ahogy azt sokan szeretnék. Ilyenkor rendszerint az állattenyésztés takarmányigénye is visszaesik, ami az árak süllyedését okozhatja. A jelek szerint a bioüzemanyag-mánia is csendesedik - egyre több ellenvéleményt hallani -, vagyis az olajos magvak iránti kereslet is elmarad a korábban jelzettől. Így szakmai körökben arra számítanak, hogy 2009-től a mezőgazdasági árak már visszarendeződnek.
Régi vita új köntösben
Egyértelmű jelei voltak eddig is annak, hogy - magas árak ide vagy oda - egyre nagyobb a nyomás az unió közös agrárpolitikája (KAP) támogatásainak csökkentésére. Az idei az EU mindenkori első költségvetése, amelyben az Európai Bizottság nem az agráriumnak, hanem a növekedési és foglalkoztatási fejezetnek javasolta a büdzsé legnagyobb szeletét. A közös kassza nettó befizetőinek hangadói, a britek és egyes északi országok már a 2005-ös nagy költségvetési viták idején a KAP megnyirbálásáért, a korszerűbb gazdasági ágak támogatásáért harcoltak. E törekvésükben várhatóan még eltökéltebbek lesznek a 2014-2020-as hétéves keretköltségvetésre vonatkozóan.
Magyarország a brüsszeli "taposómalomban" eddig inkább az agrárországokkal, újabban kiemelt szövetségesként a franciákkal a támogatások megnyirbálása ellen szállt síkra. - Elvben egyetértünk azzal, hogy a közvetlen támogatásokról a vidékfejlesztésre kerüljön át a hangsúly, de ennek hátulütője, hogy ez utóbbinál már a tagállami, nem pedig az európai uniós támogatás játszik szerepet - mondta hétfőn Gráf József miniszter a brüsszeli magyar sajtónak. Azt is leszögezte: hazánk a fejlesztésorientált, termelésnövelő mezőgazdaságban érdekelt, hét-tíz év alatt harminc százalékkal akarja növelni a termelést. Ami persze aligha lehetséges európai uniós támogatás nélkül - mutatnak rá EU-s agrárszakemberek. Annál is kevésbé, mivel a KAP-ot számos belső ellentmondás terheli. Az új tagállamok gazdái - így a magyarok is - csak 2013-ban élveznek azonos támogatási feltételeket a régiekkel, addig kevesebbet kapnak, igaz, egyre többet: 2004-ben az utóbbiakat megillető összegeknek csak az egynegyedéről indultak.
Az ellentmondások másik fő irányát a termékcsoportok jelentik: míg némelyikkel - például a gabonával - a KAP kifejezetten nagyvonalú, másokkal - a sertéssel, zöldséggel, gyümölccsel - viszont szűkmarkú, azaz nehéz egységes "szélirányról" beszélni. Az árszínvonal sem egyformán érinti az egyes termékcsoportokat. Míg a gabona ára termésfüggő, borból pedig Európa kifejezetten sok felesleget termel - miközben az "Újvilág" (Kalifornia, Chile, Auszrália, Dél-Afrika) olcsó, de jó nedűivel kell megküzdenie -, a tejtermékek esetében hátráltató tényező a kvótarendszer. Az EU most emeli meg a tejkvótákat, amelyek a nagyfokú kereslet és az alacsony kínálat következtében magas árakhoz vezetnek. De eddig sem azzal jártak, hogy a gazdák túlságosan "megtollasodtak" volna, inkább azzal, hogy a kvóták miatt elhagyták az ágazatot. Franciaországban, az EU legnagyobb tejtermelő államában évente ötezer gazda teszi ezt, és százezer tejelő tehénre lenne szükség a piaci egyensúly helyreállításához.
