Dobócsillag és elektromos sokkoló
Évről évre több becsületsértő, gyalázkodó atrocitás éri a bírákat. A fenyegetések egyre agresszívabbak. - Számos ügy tárgyalásakor vált szükségessé a bírák személyes védelme - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság egyik bírónőjét például lakása lépcsőházában egy ismeretlen férfi azzal fenyegette meg, hogy "kinyírja" őt és két lányát. A Veszprém Megyei Bíróságon egy éppen szabadult elítélt az ügyében eljáró bírákat fenyegette meg életveszélyesen. Kötőtűket vett elő a zsebeiből, s közölte: ezzel szúrja ki a bíró szemét, elvágja a torkát, a bírónőket pedig felakasztja. A csepeli bíróságon csak a véletlenen múlott, hogy a vádlott dühkitörése miatt senki sem sérült meg. Az ítélethirdetés közben ugyanis az előzetes letartóztatásban lévő vádlott a csuklóján lévő vezetőszár ellenére a meghallgatópultot a bírói pulpitus felé rúgta. A vádlottat végül az őrnek sikerült megfékeznie. Mindezek 2006-ban történtek.
- Az atrocitásoknak nemcsak a bírók, hanem az igazságügyi alkalmazottak és az eljárás más résztvevői is ki vannak téve. Őket nemegyszer bántalmazták is - tájékoztatott Lomnici Zoltán.
Másolatért ment a Pesti Központi Kerületi Bíróság irattárába egy ügyfél, majd miután megkapta az iratot,
- Addig is, míg a bíróságok biztonságával foglalkozó bizottság elkészíti javaslatait, intézkedünk a Pest Megyei Bíróság épületének adott körülmények közötti biztonságosabbá tétele végett - mondta Kovács András. - Így első lépésként kezdeményeztük a néhány bírósági épületünkben működő biztonsági cég felé az őrök elosztásának újragondolását, hogy az őrszemélyzet közelebb legyen a tárgyalótermekhez, mert csak akkor tudnak időben a teremben lenni, ha a bíró megnyomja a pulpitus alatt lévő "pánikgombot".
A megyei bíróság épülete egyébként nyolcemeletes, így adott esetben meglehetősen sok időbe telne, amíg a jelzésre a földszintről az emeletre érnének a rendészek.
Ami az országos helyzetet illeti: a 145 bírósági épület közül tizenegyben semmiféle biztonsági ellenőrzés nincs, még támadó fegyverek kiszűrésére alkalmas beléptetőrendszer sem működik. És nem egy olyan ügy van, ahol a bíró nem tanácsban, hanem egyedül ítélkezik. Így a vádlotton kívül legfeljebb még az ügyvéd van a tárgyalóteremben. Viszont a bírók kétharmada nő.
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint egy év alatt a megfigyelt 13 bírósági épületben több mint hatezer, támadásra alkalmas eszközt - kést, szekercét, dobócsillagot, elektromos sokkolót, borotvát - vettek el a beléptetőkapuknál az őrök: 67 épületben legfeljebb egy portás vigyáz a biztonságra.
- A bíróságok és a bírók védelmét szolgálná - mondja Lomnici Zoltán -, ha a tárgyalótermeket bekameráznák, így a biztonsági szolgálat közvetlenül figyelhetné, mi zajlik ott. A 145 bírósági épületből 104-ben egyáltalán nincs videohálózat, 23 helyen az elmúlt öt évben építették ki a teljes technikai védelmi rendszert.
- A bekamerázott tárgyalóknak csak akkor van igazán védelmi funkciójuk, ha az őrszemélyzet elérhető közelségben van - mint például a budaörsi bíróságon -, hogy időben közbe tudjon lépni. Különben az egész nem több puszta dokumentációnál - vélekedett Kovács András.
Egyébként semmiféle előírás nincs arra vonatkozóan, hogy biztonsági szempontból egy-egy tárgyalóteremnek mekkorának kellene lennie, s milyen technikai intézkedések szolgálnák az eljárásban részt vevők védelmét. Gondban is lennének a bíróságok egy ilyen szabályozás esetén, hiszen a legtöbb tárgyalóterem 10-20 négyzetméteres, ahol a résztvevők csak szűkösen férnek el. Nemegyszer a bíró csak karnyújtásnyira van a vádlottól vagy az ügyféltől, így egy elválasztó korlát sem garantálná a biztonságát. A nagyobb termekben is legfeljebb két-három méter a távolság, de az ország legnagyobb bíróságának, a Legfelsőbb Bíróságnak is csak egyetlen olyan terme van, amely alkalmas a kiemelten súlyos ügyek tárgyalására.
Papp Gábor ügyvéd úgy látja, az utóbbi években a bíróságok iránti tisztelet nagymértékben csökkent. És sem a bírót a felektől elválasztó rács, sem a rendőrökkel elárasztott tárgyalóterem nem jelent megoldást. Azzal ugyanis nem lehet megakadályozni adott esetben a bíró leköpését vagy becsmérlését.
- A jelenlegi személyi állomány sem elég a megfelelő védelemhez. Egyetlen bíróságon sem lehet megoldani, hogy a büntetőügyekben a tárgyaláson folyamatosan legyen jelen egy rendész. Ez mérhetetlen költségekkel járna. Arról nem is beszélve, hogy a bíróságokon alkalmazott őrző-védő szolgálatok embereinek nincs intézkedési jogosítványuk. Ezért indokolt lenne a rendőrök bevonása is - fogalmazott Lomnici Zoltán.
Meglepő vagy sem, de a súlyosabb incidensek nem a büntetőügyekben történnek.
- Azokban a perekben, ahol a bűncselekmény jellege, avagy a vádlott személye veszélyt jelenthet, a hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, ami a fegyőrökön át a kommandósokig széles skálát fog át - mondta Kovács András. A Pest Megyei Bíróság elnöke úgy vélte, hogy gyakran azok az eljárások jelenthetnek nagyobb veszélyt, amire nem terjed ki a fokozott érdeklődés. Ilyenek a szomszédviták, a válóperek vagy a gyermekelhelyezési perek, amelyek során az emberek végső elkeseredettségükben nem tudnak uralkodni magukon, s váratlanul, pillanatok alatt elpattan a húr.
Somos Zoltán ügyvéd - aki egyebek mellett súlyos bűncselekményekkel vádolt személyek védelmét látja el - is megerősítette: az általa képviselt súlyos büntetőügyekben eddig nem történt atrocitás. A vádlottak nem becsmérelték a bírót, még csak emelt hangon sem szóltak a tanács tagjaihoz, illetve az ügyészhez.
A bíróságok védelmének javítása napirenden van, ám az anyagi lehetőségek korlátozottak. A bíróságok és a szakminisztérium közös bizottsága azon munkálkodik, hogy milyen technikai és személyi feltételekkel lehetne a bírók és az eljárások más résztvevőinek a biztonságát garantálni. Az ideális állapot megteremtéséhez több milliárd forintos fejlesztésre lenne szükség. Lomnici szerint azzal minden bírónak számolnia kell, hogy százszázalékos biztonságot senki nem tud garantálni a számukra.
