Orosz József: Ugye szimplán csak csodabogarak?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Gyakorlatilag igen, igen.

Orosz József: Mi ez a 6É ?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Ez a 6-os éjszakai villamos örömfutása. Nem futóverseny, nem is valamilyen hivatalos rendezvény, egymást lazán, vagy egyáltalán nem ismerő embereknek közösségi összejövetele.

Orosz József: Hogyan zajlik ez a majd 9 km-es futás a Körtértől a Moszkva térig?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: A 6-os villamos csak napközben jár, de körülbelül éjféltől hajnali négyig üres a pálya. Minden hónap második péntekén éjfélkor összegyűlünk a Móricz Zsigmond körtéri végállomáson és miután körülbelül negyedkor elment az utolsó szerelvény, akkor mi is úgy csinálunk, mintha villamos lennénk és végigszaladunk a pályán a Moszkva térig. 2006. decemberében volt az első futásunk.

Orosz József: Minden állomásnál megállnak?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: A tilos jelzéseknél állunk meg, az állomásokon bemondjuk az állomás nevét.

Orosz József: Ott csoportosan kiabálnak egy jó nagyot, hogy Blaha Lujza tér?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Így van. Tehát valaki elkiáltja magát, hogy megálló következik, és akkor a társaság kórusban rávágja, hogy Mester utca például.

Orosz József: De hogy lehet egyszerre futni és röhögni?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Megszokja az ember, de általában nem tart olyan sokáig a nevetés.

Orosz József: Hányan vannak egy ilyen 6-os éjszakaivillamos-futáson?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: 30 fő körül szoktunk lenni, a legkevesebb eddig 17 volt és a legtöbb az körülbelül száz.

Orosz József: Egy percig nem gondoltak arra, hogy mit mondanak majd az emberek, hiszen önök sárga láthatósági mellényben futnak, rajta a matrica, hogy 6É?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Gondoltunk rá, de végül is ez az egy ilyen derűs, mókás dolog, negatív visszajelzésekre nem számítottunk, nem is szoktak lenni. Az, hogy mások rajtunk szórakoznak, szerintem ez abszolút belefér. Általában nagyon pozitív a járókelők reakciója. Akár a pezsgős palackkal sétálgató emberek tátott szájú csodálkozása, akár a külföldi turisták vidám tapsolása, de még az autósoktól is szoktunk kapni dudálásokat, hogy hajrá fiúk, vagy lassítanak mellettünk, hogy ez az, csináljátok!

Orosz József: A New York Palotánál mit kell csinálniuk?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: A hosszú évtizedes állványerdő után nagyon szépen felújították az épületet, ezért tiszteletből Frank Sinatra New York, New York című dalának az első néhány taktusát énekeljük el. Főleg azt a részt, amit a zongora játszik, csak azt mi ilyen „vappap-pararapp” formában, a lépéseink ritmusában. Nem bírjuk sokáig egyébként, néhány taktus után azért kifullad az ember.



Orosz József: Van jegy, vagy bérlet?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: A futás nem kerül egy fillérbe se, játékjegyeink vannak, és idén kezdtük el éves bérletet csinálni. Az az ára, hogy aki elkészíti a saját fényképes igazolványát, akármilyen kis kézműves, vagy komputeres rajzolási módszerrel, az kap bele egy éves bérletszelvényt.

Orosz József: Tudok egy olyan csoportról is Budapesten, amely úgyszintén a hónap adott napján éjszakánként fogócskát játszanak a Belvárosban. Mások meg telihold idején a Batthyány térről feltekernek a János-hegyre megugatni a Holdat. Ki hitte volna, hogy egyébként ez az ország és Budapest, amely oly sokszor unalmasnak és szürkének tűnik, legalább éjszaka felveszi a mosolygósabb arcát és végre lehet nevetni.
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Napközben dolgozom, és érzem, hogy látszólag a város tényleg egy kicsit szürke, meg rosszkedvű sokszor, de talán egy olyan hasonlatot mondanék rá, mint egy nagy kőfal, aminek a repedéseiben azért itt-ott vannak kis gyíkocskák, akik nagyon szépek és vidámak. Ha az ember nyitott szemmel jár-kel, akkor el lehet csípni olyan dolgokat, hogy bringás számháború a városban.

Orosz József: Ilyen is van?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Igen, a Budai Várban szokott lenni.

Orosz József: Szokták kiabálni, hogy „Fuss, Forrest, fuss!”?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Mindig izgatottan várjuk, hogy mikor hangzik el először ez a biztatás a járókelőktől. Nyáron, amikor kerthelyiséges helyek üzemelnek, akkor már a Petőfi híd budai hídfőjénél meg szoktuk kapni. Most januárban úgy látszik nagyon hideg volt, mindenesetre csak az Üllői útnál kaptuk meg és már kezdtünk aggódni, hogy elmarad a „Fuss, Forrest, fuss!”, de aztán meglett.

Orosz József: A yarddal nem gyűlt meg még a bajuk soha?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Nem, nem, még sose volt velük gondunk, de ez egy hosszabb történet. 2006. decemberében lefutottuk az első 6É futást, és akkor jöttek visszajelzések a futók között, hogy jó-jó, de hát van erre engedély, hát hogy lehet ezt csinálni? És hát akkor gondoltam jó, hát aggódnak az emberek, végül is nem zavarunk senkit, de lepapírozom ennek a hivatalos oldalát. Valahonnan kerítettem egy űrlapot, kitöltöttem és elküldtem a rendőrségnek. Hogy hát akkor mi ezt csináljuk és kérjük engedélyezzék. Nem sokkal később kaptam egy telefonhívást, hogy fáradjak már be egy kis beszélgetésre, hogy pontosan mi is ez. Bementem a Teve utcába, és akkor kiderült, hogy ők azt hitték, az őszi utcai mindenfélék után valaki ilyen álcával akar egy be nem jelentett tüntetést valahogy becsúsztatni a városba. Aztán kiderült, hogy miről van szó, akkor elmosolyodtak, oldódott a hangulat és mondták, hogy ja, ez nem demonstráció, akkor ez nem is rájuk tartozik, forduljak szeretettel a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályához, mert hát ők a terület tulajdonosai. Akkor szeretettel fordultam a FŐPOHI illetékeséhez.

Orosz József: FŐPOHI?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Így hívják rövidítve!

Orosz József: Igen, őrület, a 6É megy a FŐPOHI-hoz!
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Igen, elment a 6É a FŐPOHI-hoz. Ott is jót telefonálgattunk, meg e-mail jött, ment, és akkor kiderült, hogy az a helyzet, az ilyesmire nincsen rubrika, nincs szabály. Nem verseny, nem demonstráció, nem mit tudom én milyen szabadtéri rendezvény, hanem csak az emberek összeállnak és futkároznak. Végül is abban maradtunk, hogy végeredményben ez szabálytalan gyalogos közlekedés.

Orosz József: Micsoda? Szabálytalan gyalogos közlekedés?
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Igen, tehát mintha piroson mennénk át.

Orosz József: Csak zárójelben, két nevetés között hadd tegyem hozzá, hogy egy olyan városban próbálta ezt engedélyeztetni a FŐPOHI-nál, ahol a hivatal még azt is számszerűsíteni akarta, hány maratoni futóverseny legyen Budapesten és mi legyen ennek az útvonala. Azt akarták, hogy a futók menjenek fel a hegyekbe, ahol senki nem látja őket, és ne turistalátványosságként fussanak a városban.
Koenig Boldizsár, alias KoBold: Abban maradtunk végül a FŐPIHI-nál, hogy továbbra is a síneken futunk, a kereszteződéseknél betartjuk a villamosnak szóló jelzéseket, a piros jelzésnél helyben futunk és csak az egyik sínpárt használjuk. És akkor végül is elgondolkoztam, hogy jó, jó, a villamossín a villamosnak van, na de mi van akkor, amikor nem jár a villamos, hiszen mi akkor futunk. Végül is a hivatalos verziónak azt ajánlották, hogy fussunk a járdán. De ezzel a hivatalos rész lezárult,  azóta mi továbbra is a síneken futunk suttyomban.

(A Klubrádió Kontra című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.
A műsor hangfelvétele mp3-as formátumban>>>>)