A tanár a laptopján keresztül tanítja a digitális tananyagot, amelyet az interaktív táblán a gyerekek is követnek, s közben digitális palatáblájukon (minilaptopjaikon) dolgoznak, feladatokat oldanak meg. Munkájuk azonnal látható a táblán. Az osztályteremben mindenki csatlakozhat a nethez, amelyről elérhető megannyi információ - így a gyerekek egyszerre tanulják a világhálóról elérhető oktatási segédanyagokból a tananyagot, miközben elsajátítják, miként igazodhatnak el az információk közt. A tankönyv helyett a számítógépen tarthatják diákok és tanárok egyaránt az oktatással kapcsolatos tartalmakat. A laptop pedig a tanár memóriája: itt vezetheti az osztályzatokat, az osztálynaplót, itt tárolhatja a segédanyagokat.

Valahogy így néz ki a XXI. század tanterme, amely a magyar iskolákban talán még futurisztikus elképzelésnek tűnhet, de csak egyelőre - a közoktatás számára 400 milliárd forintnyi uniós forrás nyílik meg ugyanis, s ennek egyik kiemelt projektje lesz az "intelligens iskola" létrehozása.

- Ennek keretében a következő három évben bővítjük az iskolákban a sávszélességet, 35 ezer tantermet pedig ellátunk interaktív táblával, projektorral és számítógéppel - tájékoztatta a Népszabadságot Magyar Bálint államtitkár, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke. Hozzátette: 80 ezer tanárnak lesz lehetősége kedvezményes laptopvásárlásra, és beindul a digitálispalatábla-projekt is, amelynek keretében 100 ezer diák minilaptophoz jut.

Magyar Bálint elmondta: az intelligens iskolai projekt támogatásának az egyik legfontosabb célja a modern írástudás elterjesztése, a digitális analfabetizmus felszámolása.

Az informatikai eszközök beszerzésén túl a programhoz szorosan kapcsolódik a tanárok képzése, amire körülbelül 45 milliárd forint jut. A célok közt szerepel a szülők bevonása: az iskolák kapui kinyílnának előttük is - nyelvet tanulhatnak, és segítséget kapnak a digitális világban való barangoláshoz.

Magyar további célként említette a reformpedagógiai módszerek terjesztését, a kompetencia alapú oktatásra való átállást, amelyek bevezetése nélkül nem pályázhatnak az intézmények sem felújításra, sem infrastrukturális fejlesztésekre.

A XXI. század iskolája program "lelke" a tananyagfejlesztés. Az erre fordítható források egy része a tankönyvkiadást újítja meg, ösztönzi a könyvek digitális megjelenítését. Kiemelt támogatásban részesül a külföldön már bevált, sikeres programok átvétele, mint amilyen például az Educatio kiállításon tegnap bemutatott fizika-, matematika-, biológia-, kémiaanyagok foglalkozásgyűjteménye. Ennek a szoftvernek a tartalma az érettségi anyag 80 százalékát lefedi. Az adaptált program mindenki számára elérhető lesz az interneten, így jól tudják használni a határon túli diákok és tanárok is.

Az államtitkár azt mondja, digitális tananyagfejlesztésre 25 milliárd jut. További források állnak majd rendelkezésre a kulturális örökség digitalizálására. Így könynyen elérhetővé válnak a múzeumi és levéltári anyagok, vagy például az MTI fotóarchívumának anyagai, amelyek egyszerre oktatási segédanyagok is. Emellett kiemelt cél a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrálása, és a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása.

Az intelligens iskolai program olyan komplex fejlesztési cél, amely hat a gyerekek természetes intelligenciájának kibontakoztatására, és amelynek erős esélyegyenlőségi karaktere van. Már bizonyított, hogy hátrányos helyzetű roma gyerekek átlagosan egy jegyet javítanak az osztályzataikon, ha folyamatosan használhatnak számítógépet. A XXI. század tantermének eszközei, a digitális tananyag jótékonyan hat a tanulási motivációra, inspirálja a gyerekeket, felébreszti kíváncsiságukat - társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Tűzpróba az Educatio kiállításon