Mi van, ha mégis...
Amikor Pelikán József gátőr háza porig égett, Csetneki tűzoltóparancsnok elfogadhatóan magyarázta a tűzoltók késedelmes megérkezésének okát. Sok a bejelentés, előbb mindet ki kell vizsgálni, és csak akkor indulnak a helyszínre, ha tényleg ég a tűz.
A téves riasztások megelőzésének e módja természetesen már a múlté. Ha a főváros valamelyik tűzőrségén megszólal a csengő, a tűzoltók azonnal ugranak és indulnak a helyszínre, függetlenül attól, hogy kicsi a tűz vagy nagy, komolytalan a baleset vagy nagyon is súlyos. A rendszerben benne van az is - amint azt Bende Péter tábornok, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság (FTP) vezetője elmondta -, hogy néha feleslegesen vonulnak ki egy-egy helyszínre.
A napokban a befagyott Balatonnal kapcsolatban vetődött fel a vakriasztások kérdése. Ott jégen tartózkodó emberek tűntek el néhány perc alatt, akikről azt hitték, hogy beszakadt alattuk a jég. A tűzoltók, a mentőszolgálat, a vízi mentők és a rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de még a honvédség helikoptere is kutatott a bajbajutottak után, akikről később kiderült, hogy azért tűntek el a jégről, mert kisétáltak a partra. Mindenki azonnal osztott, szorzott, hogy mindez mennyibe kerül a tűzoltóságnak, azaz az adófizetőknek. Ugyanakkor megnyugtató volt látni, hogy a segítő szervek egymással együttműködve milyen rövid időn belül álltak készen a bajbajutottak megsegítésére.
A bejelentés valódiságát a tűzoltók soha nem mérlegelhetik - mondta ugyancsak az FTP parancsnoka. A kivonulás költségén túl a tűzoltók inkább abban látják a felesleges riasztások veszélyét, hogy az a készenlétből vonja el az erőket, miközben meglehet, hogy ugyanakkor valahol valóban szükség volna a segítségükre. Márpedig ez manapság, hogy a vonulós tűzoltók jóval kevesebben vannak a szükségesnél, mind nagyobb gondot okozhat. Egy-egy esethez több tűzőrségről is vonulnak egységek, miközben folyamatosan biztosítaniuk kell a területvédelmet. Ha kételkednek a telefonálók szavában, azzal elbizonytalaníthatják az embereket, és a tapasztalat az, hogy az esetek döntő többségében a riasztás jogos, vagy ha téves is, de jóhiszemű.
Tavaly csaknem 11 400 riasztásra vonultak ki a fővárosi tűzoltók, ebből tíz és fél ezerszer Budapest közigazgatási határán belül. (Az FTP ugyanis az agglomerációhoz tartozó 22 településen is ellátja feladatát.) A vonulások száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban, amikor több mint 11 600 riasztásra reagáltak, amiből csaknem 11 200 esetben akadt dolguk a főváros közigazgatási határán belül. Tavaly 3248 tüzeset, 4810 műszaki mentés adott munkát a tűzőrségeknek, míg 2006-ban 3266 alkalommal vonultak tűzhöz és 5164-szer pedig műszaki mentés volt a feladatuk.
Csökkent a téves riasztások és a szórakozásból tüzet jelentők száma is. Két éve még több mint 2700 téves riasztáshoz vonultak, amelyből 343 esetben bizonyítható volt a szándékos megtévesztés. Tavaly már a 2500-at sem érte el a téves hívások száma, és ezek közül "csak" 282 esetben csapták be szándékosan a tűzoltókat. Ezt egyébként minden esetben kivizsgálják, és gyakran a rendőrségen is feljelentést tesznek, vagyis megpróbálnak eljárni azokkal szemben, akik indokolatlanul tesznek bejelentést. Ez ugyanis számos esetben bizonyítható. Például nehéz jóhiszeműséget feltételezni, ha valaki - ez pedig csak később derülhet ki - mondjuk Budafokról jelent be egy újpesti tűzesetet.
A jóhiszemű bejelentésekért azonban nem neheztelnek a tűzoltók. Nyári estéken például előfordul, hogy az ablakon tükröződő lenyugvó napot valaki tűznek látja, vagy a légkondicionáló páráját nézi füstnek, és azonnal riasztja a tűzoltókat. Amikor a leégett Budapest Sportcsarnok helyén felépült az új létesítmény, gyakran jelentettek tüzet. A légkondicionáló rendszer kivezetőjét ugyanis az épület tetején helyezték el, és az ott felszálló párát sokan nézték füstnek. Bár a tűzoltók tudták, hogy mi lehet a jelenség oka, mégis minden alkalommal kivonultak a helyszínre, szem előtt tartva az alapszabályt: mi van, ha mégis...
