Gyakran látom őt a szentendrei HÉV-en, amint újságokba bújva villámgyorsan lapozza át az aznapi sajtót. "Egyrészt azért járok a Római-partról HÉV-vel, mert nincs jogosítványom, másrészt a Szentendrei úton még araszolva sem érnék be időre a folyamatos dugók miatt" - mondja Kristóf, aki a '70-es évek végén került a Magyar Rádióhoz - véletlenül.

A Filmvilág művészeti szerkesztője volt akkor, és több kisebb lapot is tervezett, amikor az egyik redakcióban az ott gyerekoldalt készítő rádiós szerkesztő mérgesen mesélte: átverte őt a riporter, nem csinálta meg a beígért anyagot. - Nem lenne kedve hozzá? - nézett Kristófra. - Nekem?! De hát én még soha nem voltam rádióriporter - döbbent meg Gábor. - Akkor kezdje el most! - mosolygott rá a szerkesztő, Tarnay Márta, aki a Nyitnikék című gyerekműsort is készítette.

Ezt az első anyagot követte a többi, sorra kérte tőle a riportokat Szabó Éva, Horváth Ida, Havril Erzsébet, Martos Eta...

"Nagy mázlim volt, hogy velük kezdhettem dolgozni: mindenben segítettek" - mondja Gábor, akinek szinte minden családtagja - apja, anyósa, apósa, felesége - újságíró. "Kivéve a fiamat, aki 32 éves és távérzékelési szakember. Itthon és Franciaországban végzett, és már a doktoriját is megírta."

A Petőfi rádiónál nemsokára Sóskuti Márta, az Ötödik sebesség főszerkesztője kérdezte tőle: "Kristikém, nem lenne kedve átjönni hozzánk?" Hát persze hogy volt...

"Nagy csapat volt, igazi műhely: például Barát József, Molnár Dániel, Neuman Gábor, Rékai Gábor és Ördögh Csilla." És Kristóf készítette az élő Ötödik Sebességet Helsinkiből, ott volt, amikor megnyílt Kelet- és Nyugat-Berlin között az átjárás, dolgozott a háborús Nicaraguában, járt Észak-Koreában, csinált sokórás, folyamatos műsort a romániai forradalom idején, meg amikor a Világkereskedelmi Központot érte terrortámadás.

A Reggeli csúcsot a Petőfin 1986-ban indították el Sóskuti Mártával és Ördögh Csillával közösen. Ez annak idején, abban a médiaközegben revelatív erejű, nagy hallgatottságú műsor volt - mondja Gábor. "Az addig megszokottól eltérő hangvétellel, tegezve szólt a Reggeli csúcs a fiatal hallgatókhoz, új zenei kínálattal, rengeteg ötlettel. Nagyon népszerű műsor volt, sokszorosára nőtt a hallgatottság. Aztán - harmincvalahány évesen - úgy éreztem, hogy nem nekem kell fiataloknak szóló műsort készíteni, és amikor 1990-ben többedszer hívtak - átmentem a Kossuth rádióhoz."

Kristóf nagy szerelme a színház: a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (akkor még Főiskolán) végzett, színházelmélet szakon - és vagy tíz évig készített műsort Kulissza címmel a magyar teátrumokról, színészekről, sztorikról Sándor Erzsivel, és éveken át vezette az Örökös Tagság gálaestjeit a Magyar Televízióban Szegvári Katival.

"Isteni időszak volt a rendszerváltás előtt és alatt a rádióban dolgozni, amely igazi szellemi műhelynek számított. "A Kossuthon akkor még ott voltak a nagy nevek: Bolgár Gyuri, Havas Henrik, Mester Ákos, Rádai Eszter, Farkas Zoli, Kardos Ernő (vele már az Ötödik Sebességben is együtt dolgoztunk), aztán Váradi Juli, Rangos Kati... Szerettem őket, és ők is egy perc alatt befogadtak."

A következő "mázli" az volt, hogy Kristóf évekig együtt készítette a Krónikákat Rózsa Péterrel, Kardos Ernővel és Rangos Katalinnal. "Ma is hiányoznak" - mondja Kristóf, aki egyébként kétszer volt "főnök": a Reggeli csúcs illetve a Calypso Rádió főszerkesztő-helyetteseként, utóbbinál B. Tóth Lászlóval együtt dolgozott.

Többször is elismerték a munkáját: kapott nívódíjakat, Ifjúsági Díjat, neki ítélték a Legszebben Beszélő Rádiós címet, és elnyerte a Kazinczy-díjat is.

"Nagyon szeretek közösségben dolgozni, de csak úgy, hogy megtarthassam az egyéniségemet én is, a többiek is... A közös szál az az ťőrületŤ, amit rádiózásnak hívnak, és amit még senkinek sem sikerült igazán meghatároznia, annyira összetett... Emiatt nem mentem el tévésnek, pedig többször hívtak. Azért persze voltak időszakok, amikor eltűnődtem: jól döntöttem-e... Végül is maradtam a Kossuthon, ahol most Nej György a Krónika felelős szerkesztője."

Gábort nemcsak a rádióban veszik körül fiatalok, hanem a szegedi egyetem kommunikációs és médiatanszékén és a Budapest Médiaintézetben is. Vagy tizenkét éve tanít rádiós újságírást. "Soha nem adtam össze, de a tanítványaim száma úgy másfél ezer körül lehet" - mondja Kristóf Gábor.