Még ezen a héten eldőlhet, vádat emel-e a Fővárosi Főügyészség a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt beosztottja ellen. Róluk a 21 éves E. Zsanett azt állította: május 4-én hajnalban a Múzeum körúton közúti ellenőrzést színlelve megállították, majd egy közeli utcába vitték, ahol ketten közülük megerőszakolták.

Mint ismert, Zsanett feljelentése nyomán az ügyészségi nyomozók - a rendőrség vezetőinek közreműködésével - 13 nappal később azonosítottak öt rendőrt. Ők azt elismerték ugyan, hogy május 4-én hajnalban igazoltatták a lányt, tagadták azonban, hogy közülük bárki is megerőszakolta volna.

A Zsanett-ügy volt az utolsó csepp a pohárban: a múlt ősz óta egymást követő rendőrbotrányokra (az MTV ostrománál és az azt követő rendzavarások elkövetőivel szembeni szakszerűtlen, olykor brutális és törvénytelen rendőri intézkedésekre, majd az autópálya-rendőrségen kirobbant korrupciós ügyre) hivatkozva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt.

Velük közel egy időben távozni kényszerült posztjáról a Rebisz akkori parancsnoka is, akit azóta a Köztársasági Őrezred vezetőjévé neveztek ki.

Az ügyészség hét hónapja nyomoz Zsanett állítólagos megerőszakolói ellen. A kiszivárgott hírek szerint a nyomozati anyagok nem támasztják alá a lány vádjait. Nem sikerült olyan perdöntő bizonyítékot találni (például a rendőrök valamelyikétől származó DNS-t rögzíteni a lány ruháiról), ami meggyőzően utalna arra, hogy volt nemi kapcsolat a lány és a rendőrök között. Legalábbis az eddigi hivatalos tájékoztatókból és a kiszivárgott hírekből erre következtethetünk.

Tuza Péter ügyvéd, Zsanett jogi képviselője azonban - bár a gyanúsítottak védőivel ellentétben ő még nem nézhette át az összes nyomozati iratot - azt állítja, a nyomozás alatt már megismert dokumentumok (kihallgatási jegyzőkönyvek és szakértői jelentések) alapján szerinte az ügy vádképes. Kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy van-e még bizonyítéka Zsanett megerőszakolására vagy az erőszaktétellel gyanúsított rendőrök ellen. Leszögezte: ha az ügyészség mégsem emelne vádat a rendőrök ellen, megteszi ő, magánvádlóként.

Az ügyészség állítólag már a hét végén meghozza döntését.

A rendőrök védői egyöntetűen azt indítványozták: bűncselekmény hiányában szüntesse meg az ügyészség az eljárást védenceik ellen. Ez esetben ugyanis büntetőeljárást eredményező hamis vád címén azonnal eljárást kezdeményezhetnének E. Zsanett ellen, akit - ha bűnösnek bizonyul - öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet a bíróság.

Egyelőre nem nyilatkozik az ügyészség. Bennfentesek azonban biztosra veszik, hogy bizonyítékok hiányában nem szüntetik meg a rendőrök ellen indított eljárást. Kínos lenne ugyanis, ha hét hónapos nyomozással még azt sem sikerülne tisztázni, hogy megerőszakolták-e a lányt, vagy az egész csak az ő kitalációja. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyészek vagy vádat emelnek a rendőrök ellen, vagy kimondják: E. Zsanettet május 4-én senki nem erőszakolta meg.