Ausztriában november utolsó két hetében rá emlékeznek: a gyermekek érdekeinek oly elszánt képviselőjére, arra az írónőre, aki első gyerekregényével 1944-ben tabut rombolt, a jól nevelt gyermek kedvelt felnőtteszményét. A centenárium alkalmából Bécsben és Ausztria-szerte felolvasódélutánokon elevenítik fel sok-sok történetét, a kedvelt figurákat gyermekszínházi előadások, könyveiből készült filmek elevenítik fel. A Zoom gyermekmúzeum kiállítást rendez, s irodalomtudósok, gyermekpszichológusok, pedagógusok részvételével szimpóziumot is tartanak. Az már csak hab a tortán, hogy utóbbin még a svéd királyné is megjelenik, mivel éppen erre az időre esik a királyi pár hivatalos ausztriai látogatása.

S hogy mi a titka, miért népszerűek Lindgren meséi, szereplői Harry Potter korában is? Német nyelvű kiadójának sajtófőnöke, Frauke Reitze élénken cáfolja azt a feltételezést, hogy manapság csak az angol varázslófiú köti le a gyerekeket. Ez már csak azért sem így van, mert Lindgren könyvei fiatalabbakhoz (is) szólnak. A gyerekkönyvek sikere a témaválasztáson, a nyelvezeten múlik, jobban, mint a felnőtteknek szóló irodalom esetében, márpedig Lindgren meseszövése szívhez szól. A magát megalázni nem hagyó gyerek mintáját teremtette meg - ilyen Harisnyás Pippi -, de minden gyermek számára oly ismerős és szeretni való a rossz kisfiú, akit a sok csibészség ellenére a család meleg szeretete veszi körül (Juharfalvi Emil), vagy ott van Háztetey Károly, a szemtelen, sokszor bajba kerülő, de mindig minden csávából kikerülő kisfiú. Beszédes adat, hogy a hamburgi Oetinger kiadó csak a jubileumi évben - mellesleg új, kicsit elevenebb színű rajzokkal - megjelentetett Lindgren-könyvekből 1,2 millió példányt adott el. Eddig.

Lindgren, akinek nem volt könnyű élete, sokféle tapasztalatát fordította le gyereknyelvre, tudott és mert még a halálról, a halálfélelemről is írni. A felnőttvilág elsősorban azt kifogásolta, hogy önfejű hősei nem a jólneveltség és kezelhetőség mintáját adják, s bár ezeken az elméleteken a világ már továbblépett, ma is sok a rossz körülmények között élő, megalázott, tehetetlen gyerek. Nekik nagyon is aktuális a svéd írónő által sugallt önbecsülés, az, hogy ne engedjék sorsukat mások által megnyomorítani.

Az évfordulós megemlékezések azt sem hallgatják el, hogy ez a magas kort megélt hölgy saját bátorságát "írta bele" hőseibe. Szerencsés volt, hogy svédnek született: ott nemhiába emelt szót, a gyermekvédelem éppúgy merített harcos javaslataiból, mint ahogy 80. születésnapjára a svéd kormány ígéretéhez hí-ven megajándékozta az állatvédelmi törvénnyel. Amikor Lindgren az adóhivataltól felszólítást kapott, hogy jövedelme 102 százalékát fizesse be, gyerekkönyvben tette nevetségessé a bürokráciát - és elérte a törvény módosítását. Lindgren levelezett Gorbacsovval, s Jelcin stockholmi látogatásán külön kért találkozót az akkor már idős írónőtől. 1999-ben
a század legnépszerűbb svédjének választották, díjakkal, kitüntetésekkel halmozták el
- pedig ilyesmire és vagyonra nem törekedett. Könyveit
57 nyelvre - köztük magyarra - fordították le, százmilliós nagyságrendben adták el világszerte.

Születésének századik évfordulójáról Magyarországon is megemlékeznek. Harisnyás Pippi történeteit 2005-ben az Egmont-Hungary kiadó ismét megjelentette, és fellelhetők
a boltokban más Lindgren-kötetek is.