„Orvosi vizsgálatnak” nevezik Brüsszelben azt az áttekintést, amelynek keretében Brüsszel a közös mezőgazdasági politika (KAP) korszerűsítését javasolja a tagállamoknak. A kedden esedékes, de a szaksajtónak már kiszivárgott bejelentéseket jövő tavasszal követheti jogszabályjavaslat – a gondosan kitervelt időrend célja, hogy a változásokról a tagállamok 2008 decemberére, azaz még a KAP fő haszonélvezője, Franciaország esedékes EU-elnöksége alatt állapodjanak meg.

Brüsszel tovább erőlteti a támogatásoknak a megtermelt mennyiségtől való elválasztását. Ez a túltermelést igyekszik kiküszöbölni, és jórészt már most is gyakorlat, de a bizottság szerint sok még a kivétel. Csökkenének arányaiban a közvetlen kifizetések, s megnyirbálnák közülük a legnagyobbakat: tíz százalékkal a százezer euró, 45 százalékkal pedig a 300 ezer euró feletti támogatásokat. Ez főleg Nagy-Britanniát érinti, ahol óriásbirtokok vannak, ám London egy szót sem szólhat: régóta a KAP ésszerűsítését, sőt lefaragását javasolja. A támogatások utalásához komolyabban vennék a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szempontokat. A közvetlen kifizetések rovására nagyobb teret kapna a vidékfejlesztés: évi két-két százalékponttal mindig nőne.

A tej és a tejtermékek exporttámogatásának megszüntetése után Brüsszel ezúttal a tejkvóták megemelését, majd fokozatos eltörlését javasolja. Ez egybeesik számos tagállam elképzelésével. Ma már a kvótáknak nincs sok értelme – érvelnek -, az ágazatot sokan elhagyják, a magas kereslet és alacsony kínálat 35-40 százalékos áremelkedéseket eredményez. Franciaországban, az EU második legnagyobb tejtermelő tagállamában az ágazat még 100 ezer termelőt foglalkoztat, de évente ötezerrel csökken a számuk. Sokan a KAP „kedvencére”, a gabonára állnak át.

Brüsszeli tudósítónktól