Egy házzal kevesebb

Ismét törött karddal hagyja el a csatamezőt a műemlékvédelem a VIII. kerületben. Igaz persze, hogy az a csata, amelyet a Corvin mozi mögött az elmúlt években vívott, már sokkal régebben elveszett. Amikor a Corvin sétány építésének engedélyezésekor gyakorlatilag érvek és megfontolt előkészítés nélkül engedett át több mint száz XIX. századi épületet a bontócsákányoknak. De legalább az utóvédharcokban fel tudott mutatni a hivatal egy-két fegyvertényt.

Tavaly például sikerült megmentenie egy csinosabb bérházat, a Leonardo utca 33-at azzal, hogy kihasználva a szabályozási terv módosítását, egy évre ideiglenes védelem alá helyeztette.

Szívta is a befektető, meg az önkormányzat a fogát emiatt, és arra hivatkozott: többéves tervezési folyamat végén, érdemi egyeztetés nélkül kapcsolódott be a KÖH a folyamatba, és akkor kezdett épületeket védeni, amikor a tervek már minden más fórumot megjártak, véglegesnek voltak mondhatók. Bontani azonban akkor nem volt mód. Mindazonáltal világossá vált: nem nagyon akarták, hogy az a ház megmaradjon, mert nem illett bele úgymond az építészeti koncepcióba, a jövendő modern épületek közé.

Elmúlt egy év, s a Leonardo utca 33. védelmét nem sikerült véglegesíteni. Amint letelt az ideiglenes óvás utolsó napja, az önkormányzat irgalom nélkül, bámulatos ütemérzékkel, azonnal kiadta a bontási engedélyt, s a csákányosok rögtön nekiestek az addigra már kiürített háznak. Pedig állítólag postán volt már az ideiglenes védettséget meghosszabbító határozat, csak hát nem ért oda a többnapos ünnep miatt. Az örökségvédelmi hivatal elcsúszott egy aprócska dátumon. Ki hibázott? Ha feltehetjük ezt a kérdést. Márpedig fel kell, mert e nélkül ez az egész védelmesdi csak színjáték. Tehát, ki? A postás valószínűleg.

A Leonardo utca 33. védési javaslata tavaly ősszel, egy akkor védelemre felterjesztett csomagban járt a miniszter előtt, aki aláírta a javaslatcsomagot, de értesüléseink szerint néhány nap múlva a VIII. kerületi polgármester kérésére a ház mégis kikerült belőle. A kerület fellebbezett ugyanis a védés ellen. Egyébként, ha bent marad a többi közt, akkor sem lenne még véglegesen védett, mert az akkori csomagot szentesíteni hivatott rendelettervezet tavaly november óta parkol, miniszteri aláírásra várva.

A későbbi védési javaslatok legtöbbje már a miniszteri értekezletig sem jutott el, majd az idei nyár elején, amikor elnökváltás történt az örökségvédelmi hivatal élén, vissza is dobták őket a hivatalnak "átgondolásra". Mezős Tamás, az új elnök elmondása szerint visszakapott egy közel 300 tételt tartalmazó pakkot, melyet még az előző vezető, Varga Kálmán idején nyújtottak be a minisztériumba - tulajdonképpen 2006 őszétől 2007 nyaráig.

Mint közismert, Varga Kálmán elnöksége idején ugrásszerűen megnövekedett a védett épületek száma. 2005-ben például 208, 2006-ban 96 új műemléket avattak. Ő ebben látta a védelem leghatékonyabb lehetőségét. Erre az időszakra esett a Belső-Erzsébetváros, más néven a zsidónegyed házainak tömeges védése, ami persze felsrófolta kicsit a számokat. 2007 elején azonban valami megtorpant. Mint említettük, a védésre beterjesztett csomagok ekkor már nem kerültek napirendre a miniszteri-államtitkári értekezleten, s az elnökváltás után visz-sza is dobták őket. Ezek között is volt jó néhány VI., VII., VIII. kerületi épület.

Mint Mezős Tamás mondja, a minisztériumi kérésnek eleget téve a csomagot megrostálták, s most éppen időpontért folyamodnak Schneider Márta államtitkár asszonyhoz, hogy végre újra napirendre kerüljön a madárlátta küldemény. Erre az idén már nincs remény. Hogy mi került ki a csomagból, sajnos nem sikerült megtudnunk.

Mezős Tamás egy korábbi interjúban lapunknak elmondta, hogy nem feltétlenül a műemlékké nyilvánításban látja a budapesti belváros megóvásának zálogát. Szerinte legkisebb egységként ezt csak tömbben lehet megoldani, azután, hogy kidolgoztak egy tömbökre lebontott kezelési tervet, amelyet az építési hatóság az építésigazgatási eljárás során betartat, s amely figyelembe veszi a műemlékvédelem szempontjait is. Példaként említette az Alföldi Györgyék által a Rév8 Zrt.-nél megfogalmazott fejlesztési tervet a Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros körúton belüli területeire, amely kicsit tovább csiszolva elfogadható lehet a műemlékvédelem számára is.

Jó tudni egyébként, hogy a Leonardo utca 33. sietős lebontását ugyanaz a Rév8 Zrt., a Józsefváros és a főváros közös városfejlesztő irodája intézte.

Egy régi erzsébetvárosi ház, a Wesselényi utca 74. friss bontási engedélye miatt újabb tüntetésre készül az ÓVÁS! Egyesület. Az 1875-ben épült, egyemeletes házat tavasszal javaslatukra ideiglenes védelem alá helyezte a KÖH, de ezt a hivatal elnöke a napokban feloldotta. A civil szervezet ennek kapcsán az elnök felelősségét firtatja. Mezős azt mondja: az illetékes referens javaslata szerint járt el.

Mezős Tamást ma a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyeleti bizottsága is kérdőre vonja egy másik ügyben, nevezetesen, hogy milyen szerepe volt a budavári Dísz téren álló romépület, a Honvéd Főparancsnokság újjáépítésére Mányi Istvánnak pályázat nélkül kiadott tervezési megbízásban. Az Építészfórum című honlapon közben 25 építész és számos hozzájuk csatlakozó szakmabeli nyílt levélben tiltakozik e metódus miatt, mely nem vette figyelembe, hogy 2004-ben Kis Péter építész már megnyerte a tervezési pályázatot.

Leonardo utca 33.: védték, majd bontották
Leonardo utca 33.: védték, majd bontották
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.