Október végén jelent meg a Szomjas oázis című antológia, amely a Kitakart Psyché sorozat második kötete. Harminchárom nő ötvenhat írását gyűjti egybe, átfogó képet festve nő és test viszonyáról. Az antológiáról Forgács Zsuzsa Bruriával, a kötet anyaszerkesztőjével beszélgettünk.
Lehet-e szomjasan repülni?
- Miért pont a szex-szel, illetve a női testtel kezdtétek a nőkről szóló antológia sorozatotokat?
- Első kötetünk, az Éjszakai állatkert, a női szexualitással foglalkozott, a második inkább a test kérdéseire fókuszál. Magától értetődőnek tűnt, hogy sorozatunkat az élet forrásánál, a szexualitásnál kezdjük, amelyből aztán megszületik a test, és így haladjunk tovább a leánygyermekek felnövekedésén és a meghatározó felnőttekkel való kapcsolatain át, a barátságtörténeteken keresztül egészen a 6. kötetig, ami remélhetőleg a nagycsalád-történeteket fogja feldolgozni női szemmel, női szempontból.
- Nem gondolod, hogy amikor meztelen nőt tesztek a borítóra, akkor olyasmivel akarjátok eladni a kötetet, ami ellen máskor tiltakoztok?
- Nem a meztelenséggel van a baj. Különösen egy női testről szóló kötet borítóján jogos egy természetesen ábrázolt, meztelen női test. A gondok akkor kezdődnek, ha valaki telkeket akar eladni a nők ágyékával, vagy ha egy ételreklámba női testeket idéző húst és zöldséget tesznek étkezésre felkínálva, vagy amikor egy sütéshez felszúrt grillcsirkével képileg egy táncosnőre utalnak, akit nyálcsorgatva állnak körbe a férfiak falásra készen - némi látens kannibalizmusra is utalva ezzel. Magyarul, a gond ott kezdődik, ha elidegenítve és/vagy szexuális tárgyként tálalják és kínálják fel a női testet használatra, sőt egyenesen bántalmazásra. A mi antológiánk esetében erről szó sincs. Három olyan történet is szerepel könyvünkben, amelyekben a főszereplő festő lesz, tehát aktív, cselekvő, alkotó én, azaz szubjektum, ami eddig többé-kevésbé férfiprivilégium volt az irodalomban. A hősök a történetek során saját testüket kezdik el tanulmányozni a tükörben, és festik meg vászonra. Az egyik elbeszélésben, amelynek Katherina vallomásai a címe (Drozdik Orsolya tollából), egy évszázadokon át modellként foglalkoztatott nő dönt úgy, hogy festő lesz. A borítónk többek között ezt a történetet illusztrálja.
- Hosszú évtizedek, sőt mondhatom, évszázadok óta jelennek meg olyan könyvek, amelyeket csak férfiak írnak, írtak, az ő esetükben soha fel sem merült a kérdés, hogy gettósítanák magukat, hiszen azt fogadjuk el természetes, ”normális” állapotnak, hogy a férfiak írnak, férfitémákról, férfiszempontból, és a nők meg olvassák őket. Ideje ezen változatni. Legyenek elfogadott nőírók és elfogadott férfiolvasók is. Lehessen a kreativitás a női én, női szubjektum természetes velejárója. Egyébként nekem egyáltalán nem célom a két nem elkülönítése, de amikor visszatérően felhívtam szerkesztők figyelmét, hogy női szerzők legfeljebb csak kivételként jelennek meg antológiáikban, akkor azzal védekeztek, hogy nincs elég jó nőíró, magyarul, nincs színvonalas választék. Sorozatommal, a női tematikák kibontásán túl, azt is meg szeretném mutatni, hogy van egy csomó tehetséges női szerző, aki érdekes és korunk számára rendkívül fontos szövegeket ír.
- Sokan gondolják úgy, hogy az antológiasorozat művészetidegen szempontok mentén szerveződik. Mi erről a véleményed?
- Ez nagyon viccesen hangzik. Nyilván senkinek sem jutna eszébe, hogy művészetidegennek nevezze, amikor férfiszerzők a fociról, sőt, hogy egészen pontosak legyünk, a férfifociról írnak novellákat, verseket és ez megjelenik egy tematikus antológiában. Ezt mindenki magától értetődőnek tartja, nem kérdőjelezik meg támadóan ”irodalmi” létjogosultságát. Hasonlóképpen szeretnénk, ha magától értetődővé válna az a tematika, amelyben női szerzők írnak a szexualitásukról, a testükről, a gyerekszülő kapcsolatokról, barátságokról, a nagycsalád történeteiről, és bármi másról, ami fontossá válik számukra, női szempontból. A fő cél éppen az, hogy közös emberi színpadunkon, amelynek női oldala eddig meglehetős homályban leledzett, egyforma világításban és súllyal jelenhessenek meg a férfi- és női szempontok.
- Összességében a Szomjas oázis mennyiben különbözik a sorozat első kötetétől?
- Az előző kötetünkben is 33 szerzőt publikáltunk, csakúgy, mint a mostaniban, csakhogy ebben a kötetünkben 17 új szerző található. A fejezetek nagyjából hasonlóan alakultak, ahogy az előző kötetben. Az első fejezetbe tettük a kísérletezőbb hangú kortárs szerzőket, a másodikba a tradicionálisabb hangon írókat. Az Éjszakai állatkertben a 3. fejezet híd kívánt lenni a 19. századi és a 21. századi szerzők között, hiszen a sort Csinszkával és Korzáti Erzsébettel kezdtük és Polcz Alaine Asszony a fronton című írásával fejeztük be. A Szomjas oázisban viszont a 3. fejezet a fiataloké, olyan szerzőké, akik vagy először publikálnak irodalmat, vagy nemrég kezdtek el publikálni. A 4. fejezet - amiképpen az előző kötetben is - a „vadállatoké”, ide tettük a más művészeti ágakban is jeleskedő szerzők írásait: énekeseket, színésznőket, filmrendezőket, képzőművészeket. Hozzá kell tennem azonban, hogy rugalmasan kezeltük a saját magunk által felállított szabályokat, minden fejezetben találunk kivételeket, amelyek a szabályt egyszerre erősítik és rúgják fel annak érdekében, hogy a légmozgást, az átjárást szabadon tartsuk a fejezetek között, és egyúttal antológiánk nyitva maradjon az új gondolatok és megfogalmazások lehetőségének irányába.
- Mely irodalmi műfajok kaptak helyet a Szomjas oázisban?
- Az elbeszéléseken kívül, műfajilag ebben a kötetünkben is hangsúlyos szerepet kaptak az úgynevezett női műfajok: napló, levelezés, vallomásos- és dokumentumirodalom, amit fontos emberi értékek közvetítőinek tartunk, mivel elképzelésünk szerint, az irodalomnak nem csak úgynevezett magas esztétikai, hanem egyéb emberi, női értékek közvetítése is feladata. Ezen kívül, elsősorban az Internet világában megszületett és fontossá vált új műfajokból is merítettünk, mint például a blog-irodalomból, sms-levélváltásokból, hiszen korunk írásművészetének ezek is fontos részeivé váltak, különösen a nők számára.
- Mit tartasz a kötet legnagyobb erényének?
- Kedvtelve, örömmel nézegetem borítónkat, és az is jólesik, hogy sokan jelezték vissza, kötetünket erősnek tartják. A múltkori kötettel kellett áttörnünk az irodalmi kánon várfalait, és ezért sok támadás ért minket, mára viszont mintha természetessé vált volna, hogy irodalmilag is lehet értékelni antológiánkat, és nem szükséges ideológiai alapon és súlyos előítéletekkel nekiesni.
- Mennyire tartod valóban átfogó antológiának a Szomjas oázist?
- Csak annyira, amennyire 33 szerző és 56 mű valóban átfoghat minden témába vágó kérdést. Szerintem ez kimerítően nem lehetséges, viszont ezekben a szövegekben rengeteg korábban egyáltalán nem taglalt, vagyis inkább ki nem mondott, artikulálatlan szempont szerint nézünk rá a női testre, ami sokak számára lesz üdítő, élvezetes, és rendkívül tanulságos.
- Milyen szempontok szerint kértétek fel a szerzőket?
- Nyilvánvaló, hogy nagyon sok mindent az anyaszerkesztő személyes ízlése dönt el, ugyanakkor segítségemre voltak a válogatásban olyanok, akiknek véleménye fontos számomra: Radics Viktória, olvasószerkesztő, Nagy Mónika Zsuzsanna kontrollszerkesztő, és Kiss Noémi tanácsadó.
Reményeim szerint a sorozat minden kötetébe kerülnek új szerzők is a régebbiek mellé. Ha sikerül végigvinni a sorozatot, akkor a 6. kötetig összesen akár 80-90 kitűnő szerzővel ismerkedhetünk meg. Remélem, ez bőven ad majd választási lehetőséget azoknak, akik a jövőben igazi koedukált köteteket szeretnének majd szerkeszteni, olyan tematikával, mely mindkét nemet egyformán izgatja.
A Szomjas oázis szerzői
Ágens, Babarczy Eszter, Bódis Kriszta, Csobánka Zsuzsa, Drozdik Orsolya, Erdős Virág, Fiáth Titanilla, Forgács Zsuzsa Bruria, Gordon Agáta, Hamaranna – Vincze Zita, Kapecz Zsuzsa, Kari Györgyi, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Kupcsik Lidi, Ladik Katalin, Laik Eszter, Lengyel Nagy Anna, Lovas Ildikó, Malac - Balog Judit, Mohás Lívia, Niran Judit, Orsós Viola, Polcz Alaine, Radics Viktória, Rapai Ágnes, Szabó Ildikó, Szécsi Magda Dzsendzsi, Szemethy Orsi, Tamás Zsuzsa, tequila rapido – Zomborácz Virág, Tóth krisztina, Zsámboki Mari
Szomjas oázis - Antológia a női testről (Kitakart Psyché sorozat)
33 szerző 56 műve
Tartalom
Ébredés tükörfényben
Babarczy Eszter
Mellblog
Itáliai utazás
A lélek megatest
Hangyatérkép
Galamb
Vágott virág
Katherina vallomásai
Az Üvegezőnő
A fekete özvegy
A vírus neve
Holdfény által homályosan
Bódis Kriszta
Nem
Kiss Noémi
Patronok
Törökméz
Rövidlátásom története
Habfürdő
A tánctanár
Hajtóvadászat nőkre
A Párt én vagyok
Szécsi Magda Dzsendzsi
Mandalák
Szerelem nyílvesszői
Forgács Zsuzsa Bruria
Az angyalok a mélyben dohognak
Merkuri sárga
Kitekert nyakkal a füstölt hús felett
Szomjas repülés
Radics Viktória
Az őszibarackvirág színe
Mása motorra száll
Akt rőzseszínben
Csak ez a hó
Csáth lányai
Kapecz Zsuzsa
Távoli Felhő
Niran Judit
Éjszakai mese indiánoknak
Fehér ember a lyukban
Mohás Lívia
Ave Corpus
Zsámboki Mária
Tűnő árnyékom közepében
Polcz Alaine
Történetek a női testről
Hajnali ima
Kiss Judit Ágnes
Én, kép, zavar
Regiszter-ária
Passió két és fél hangra
Csobánka Zsuzsa
Anyám orra
Laik Eszter
A fül
Hamaranna
A forradás
Tamás Zsuzsa
Corpus Christi
Kupcsik Lidi
A vágy artikulációja
Te szülj engem!
Hiphop, pszicho-blog, testária, spirál-transz
Ágens
Testária
Angyalaim
Kilóra
Babarczy Eszter
Te szülj engem!
Transz-spirál
Mária
A kisgömböc
A menyasszony
Szemethy Orsi
Vallomás porcikáimról
Szabó Ildikó
Szülni vagy nem szülni
tequila rapido
uzsonna és közgyönyör
Kari Györgyi
Casa blanca
