Ha az Apple-nek bejött az iPhone, miért ne sikerülhetne valami hasonló a Google-nak is? Az internetes keresőprogramja révén híressé vált cég nem kevesebbet jelentett be, mint hogy forradalmasítja a mobiltelefonok szívében lévő szoftvert. De nem egyedül: harmincnégy céget tömörített egy új szövetségbe. Nem is akárkiket. A csipgyártó Inteltől a Skype tulajdonosán, az EBay-en keresztül a Motoroláig nagy nevek csatlakoztak, hogy az Android-terv keretében megváltoztassák a mobiltelefonálási szokásokat. Pontosabban az a céljuk, hogy a személyi számítógépet lényegében a mobiltelefonba telepítsék át. Elemzők szerint a komputer és a kommunikáció egyesítése ugyanúgy megújítja, átalakítja az iparágat, ahogy a személyi számítógép tette a nyolcvanas években.

A kihívás óriási, hiszen mások is éppen ilyen terveket dédelgetnek. A Microsoft, amely a Windows operációs rendszert szeretné a mobiltelefonokba átültetni, természetesen nem csatlakozott, aminthogy a Nokia sem, amely a Symbian szoftverét futtatja a készülékein, meg az amerikai mobilhívások felét lebonyolító AT&T és Verizon sem, a maga útját járó Apple-ről már nem is beszélve. Ráadásul a Symbian a piacnak a hatvan százalékát már meghódította, a Windows is már tíz százaléknál tart, az iPhone esélyes további két százalékra. A részesedésért most kíméletlen csata kezdődik.

A Google híre azonban megmozgatta a befektetők fantáziáját. Csak néhány héttel azután, hogy a cég részvényárfolyama átlépte a 600 dolláros határt, a minap maga mögött hagyta a 700-as szintet is. A keresőprogram népszerűsége, illetve a hozzá fejlesztett hirdetési modell pénznyelő automataként hozza a pénzt a Google-nak. S ha a személyi számítógépből mobiltelefon lesz, azaz bárhonnan bárki elérhető lesz az interneten át is, akkor a bevételek csak növekedhetnek. Még nem derült ki, milyen eszköz is állna az úton lévők szolgálatába, de a Google anynyit elárult, hogy a mobiltelefon és a hordozható számítógép között lesz méretben. A gyártás a szövetségbe tömörült cégek dolga. A Motorola vagy a Samsung dobhatja piacra, a T-Mobile, a China Mobile vagy a Telecom Italia forgalmazhatja, s működtetheti a készüléket és a rendszert.

Craig Walker és Wesley Chan, a Google két vezető képviselője nemrégiben egy budapesti konferencián a lapunknak adott interjúban már jelezte, hogy a cég olyan szoftveren is dolgozik, amely a mobil- és vezetékes telefonokon bejövő hívásokat és üzeneteket egyetlen internetes helyre gyűjti össze az előfizetők számára, így egyszerűsödik az egyéni kommunikáció szervezése.

Egy másik szövetséget is bejelentett azonban a Google, amely csaknem akkora figyelmet keltett, mint a mobiltelefonos ötlet. Közösségi hálózatokat hozott össze, olyan kedvelt portálokat, mint az Orkut, a Linkedln, a Ning, a hi5, a Friendster, a Xing, a Plaxo. Ezek együtt összesen százmillió emberhez jutnak el, tehát az üzleti lehetőség itt is óriási. A keresőcég meghirdette az OpenSocial programot, vagyis megnyitotta szoftverét a fejlesztők előtt, akik a hálózati helyeket így kedvük szerint fejleszthetik tovább. A cél az, hogy a hálózatok összeköthetők legyenek egymással, a részvevők saját adataikkal bemehessenek a másik rendszerbe is anélkül, hogy ez bármiféle gondot okozna.

E lépésre is rákényszerült a Google, hiszen a Szilícium-völgyben feltűnt egy igen erősnek látszó vetélytárs, a Facebook. S a fiatal cég már az év elején megnyitotta a maga kapuit a szoftveresek előtt. Igen ám, de csak a Facebook titkait osztotta meg. A Google viszont általánosan alkalmazható programok fejlesztését szorgalmazza.

Rövid idő alatt meseszerű, félelmetes karriert futott be a Facebook és 23 éves alapítója, Mark Zuckerberg, aki egyetemi kollégiumi szobájából kezdte el szervezni a közösségi hálózatot. S most ott tart, hogy miközben a vállalkozás évente csak 100-150 millió dollár árbevételt ér el, a cég piaci értéke 15 milliárd dollárra ugrott fel azt követően, hogy a Microsoft 1,6 százalékos részesedést szerzett benne 240 millió dollárért. A pénzt azonnal fejlesztésekre fordítják, s hamarosan új hirdetési rendszerrel jelennek meg, hogy a Google nyomába eredjenek. Ezt persze lehet elkeseredett, megkésett kísérletnek tekinteni a piacvezető megszorongatására, de amilyen gyorsan változik az információs technológia, ki tudja.