A sötétebb helyzetképet az iskolák felügyeleti szervezete, az Ofsted vázolta fel, amikor kiadta az oktatás éves bizonyítványát. Ebből egyértelműen kiderül, milyen szoros összefüggés van a szegénység és az iskolai alulteljesítés között. A testület megállapítása szerint több mint 200 ezer 16-18 év közötti fiatalnak lényegében semmilyen esélye nincs arra, hogy bekerüljön a munka világába, mivel mindenféle kvalifikáció nélkül lép ki az oktatási rendszerből. Az Ofsted igazgatója, Christine Gilbert "riasztónak és elfogadhatatlannak" nevezte, hogy a korosztály több mint tíz százalékának kilátástalan a helyzete. A szakember nyilvánvalóan szélesíteni kívánja a kérdésről folyó társadalmi vitát, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a "leghátrányosabb helyzetben lévő csoportoknak a legkisebb az esélyük a megfelelő teljesítményre és az oktatás, a szakképzés magasabb szintjeinek meghódítására".

A középiskolák megítélése csekély mértékben javult, 51 százalékuk számít jónak vagy kiemelkedőnek, de az Ofsted szerint nem szabad belenyugodni abba, hogy a kevésbé szerencsés családi háttérrel rendelkező gyerekeknek "nem sok lehetőségük van". A jelentés kapcsán Ed Balls, az iskolákért és családokért felelős miniszter reményének adott hangot, hogy a "szegénységi szakadék" mindazokat felrázza, akik a fiatalokkal foglalkoznak. A pedagógusok érdekszervezete erre nyomban "teljesen irreálisnak" nevezte, hogy az iskolák önmagukban ki tudnák küszöbölni a társadalmi-gazdasági hátrányokat.

Az említett másik felmérés viszont arra mutat rá, milyen messzire képesek elmenni egyes szülők annak érdekében, hogy gyerekeik jobb oktatást kapjanak. A Gyermekek Társasága (Children's Society) szerint a szülők negyede akár hazugságra is képes. Gyakran a kiszemelt iskolához közeli lakcímet adnak meg, máskor "hirtelen" megtalálják az utat Istenhez, hogy egy jónak mondott felekezeti iskolába írathassák be porontyukat. Iskolai igazgatók tapasztalatai szerint különösen Londonban fordulnak elő szélsőségek, ahol szülők hivatalosan különválnak, egyikük a megcélzott tanintézethez közel bérel lakást, majd amikor megszerezték az áhított iskolai helyet, gyorsan "kibékülnek". Megesett, hogy könyvadományokkal próbálták megvesztegetni az iskolaigazgatókat, vagy megkereszteltették gyermeküket és egy ideig minden héten elküldték a templomba. A komikumot sem nélkülöző összefoglaló említést tesz egy túlbuzgó iskolai direktorról, aki nem volt rest magándetektívet felfogadni a gyanúsnak tekintett szülők lefülelésére.

Ez a tanulmány végeredményben az iskolák színvonala közötti jelentős különbségekre mutat rá. Miután a szülők többsége nem engedheti meg magának, hogy a jobb oktatás reményében új helyre költözzön vagy egyéb turpisságokhoz folyamodjon, a rendszer, a társadalmi osztály és a pénzügyi körülmények befolyásának elismerésével mintegy "beágyazza" a társadalmi egyenlőtlenséget.

Manchesteri leánygimnázium végzősei örülnek a vizsgaeredménynek