A köztársasági elnök a Műegyetem aulájában mondott ünnepi beszédében kiemelte: 1956 mellett kiállni annyit jelent, mint kiállni a hitelesség és a remény mellett. Úgy fogalmazott: "az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem nélküliség mellett". Erre a kiállásra különösen nagy szükség van ma - jelentette ki Sólyom László az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából mondott beszédében.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a megemlékezést újra a Műegyetem aulájában tartják, ahonnan 1956. október 23-án az egyetemisták tüntető menete elindult. "Ez a hely a nemzet emlékezetében immár a forradalom szent helye" - tette hozzá. (Egy évvel ezelőtt, 2006. október 22-én, az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 50. évfordulóján a megemlékezés a műegyetemi rakparton volt. Mint az akkori ünnepségen Vajna Zoltán, az egyetem professzora elmondta, ennek az volt az oka, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetése "nem óhajtott" jubileumi ünnepséget az egyetem aulájában.)

Az államfő hétfői beszédében köszöntötte az egykori műegyetemi hallgatókat - a szabadságharcosokat, akik, szavai szerint, folytatták és kiteljesítették a forradalmat - , továbbá a mai műegyetemistákat és a határon túli egyetemistákat. Hangsúlyozta, minden évforduló hozzájárulhat ahhoz, hogy október huszonharmadikát a nemzet a szívébe fogadja, hogy a forradalom része legyen a magyarság önazonosságának. Mint mondta, ebben a folyamatban a tavalyi, ötvenedik évfordulónak természetszerűen nagy szerep jutott. Véleménye szerint, "ha '56 igaz emlékének fenntartásáért és folyamatosságáért viselt kötelességünk tudatában állítjuk fel a mérleget, akkor, az egy évvel ezelőtt történtek ellenére is, inkább elégedettek lehetünk".

"Nem akarjuk, és nem is lehet elfeledni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt" - mondta. A tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő erőszakos fellépése különösen sérti - tette hozzá az államfő, kinek szavait taps fogadta. Mint Sólyom László kiemelte, a tüntetők és a tüntetéseken részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását "nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad". Azonban - tette hozzá -, '56 sorsát a nemzet emlékezetében, és az ünnepek értelmét nem ez fogja meghatározni.

Úgy fogalmazott, hogy annak a rengeteg új és hiteles információnak, pontos történelmi adatnak, és az emlékezéseknek lesz maradandó hatásuk, amelyeket a tavalyi évfordulónak köszönhetünk. Ismertté vált - említett erre egy példát - mennyire nem voltunk egyedül, mellettünk állt a határon túli magyarság, mint ahogyan ismertté vált az is, mennyien szenvedtek az akkori Csehszlovákiában és a Szovjetunióban üldöztetést, súlyos börtönbüntetést szolidaritásukért a magyar forradalommal.

"Az áldozatokra való emlékezés és a velük való szolidaritás is a tavalyi évfordulón teljesedett ki, és vált mindenki számára '56 történetének részévé" - jelentette ki az államfő. Mint megjegyezte, a harcokban elesettek mellett megemlékeztek a védtelen civil áldozatok százairól is, akiket a Kossuth téren, Mosonmagyaróváron, Salgótarjánban és szerte az országban géppuskáztak le.

Sólyom László szerint mégis van egy adóssága az ötvenedik évfordulónak. Mint mondta, "még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: Nagy Imre vagy Kádár?" Az 1956-os forradalom és szabadságharc céljai alapértékei a mai magyar alkotmánynak is. Az Alkotmánybíróság is többször megfogalmazta, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető - jelentette ki.

Az államfő azt is hangsúlyozta: a szólásszabadság joga garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az ötvenhatos forradalomról, ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. Hozzátette: a Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. "Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt" - jelentette ki az államfő, majd így folytatta: "az ötvenhatos forradalom becsülete, a rendszerváltás becsülete, mai rendszerünk tisztessége azt követeli, hogy minden politikai erő a legtisztábban tartsa fenn és vallja ezeket az alapokat, semmilyen politikai érdekből ne engedjen meg kétértelműséget, ne tegye viszonylagossá álláspontját".

A köztársasági elnök feltette a kérdést: ki felejthetné el Nagy Imre temetését, amely egy csapásra megsemmisítette a Kádár-rendszer legitimitását, ki ne emlékezne a romániai falurombolás elleni hatalmas, néma tüntetésre, amikor megéreztük erőnket? Ez az a szellem, amelyet az 56-os forradalomtól örököltünk - mutatott rá az államfő.

Az ünnepségen jelen volt mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára és Molnár Károly, a Műegyetem rektora. A köztársasági elnök az ünnepség után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az '56-os Műegyetemi Emlékművet.

(MTI)