Elnökjelöltek és törvényjavaslatok
Az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény értelmében az elnök kétszer hároméves mandátuma jövőre lejár. Vizi E. Szilveszter utódját a közgyűlésnek kell megválasztania, s akadémiai berkekben több jelöltről is hallani, akik nevét lapunknak maga az elnök is megerősítette. Egyes jogászi értelmezések szerint annak nincs akadálya, hogy néhány évnyi kihagyás után egy korábbi elnök is pályázzon, így ringbe száll Glatz Ferenc történész, mint ahogy a Fidesz-kormány korábbi oktatási minisztere, Pálinkás József fizikus is a jelöltek között van. Rajtuk kívül szó van még az agykutató Hámori Józsefről, a fizikus Bor Zsoltról, a villamosmérnök Roska Tamásról és a neurobiológus Freund Tamásról, bár a konzervatív oldalhoz húzó akadémikusok egy része állítólag inkább a belgyógyász Tulassay Zsoltban véli megtalálni közös jelöltjét.
Kroó Norbert fizikus, hajdani főtitkár sem mondana ellent egy elnöki posztnak, s felmerült a vízépítő mérnök, Somlyódi László neve is, de hogy ki számít igazán esélyesnek, az a most folyó egyeztetések során dől majd el. A tudomány ugyan politikamentes, ám a tudósok érzelmei természetesen tükrözik a hazai társadalmi élet megosztottságát. Így a másik politikai oldalról hallani Fésűs László debreceni orvosprofesszor nevét, Horn Péter kaposvári agrárkutatóét, vagy Keviczky László villamosmérnök-számítástechnikus korábbi főtitkárét, de sokan szeretnék megnyerni jelöltnek Lovász Lászlót, legújabb Bolyai-díjas matematikusunkat is. (A tudós a Népszabadságnak azt nyilatkozta: nem aspirál az MTA elnöki székére.)
Az Akadémia íratlan hagyományai szerint az is számít, hogy a nagy tudományterületek képviselői lehetőleg felváltva kaphassanak lehetőséget. Ha ezt szem előtt tartják, akkor sok orvosi, élettani jelölt, így a jelenlegi elnök intézetében dolgozó Freund, vagy a rokon területet kutató Hámori, illetve a szintén orvos akadémikus Fésűs kiesne. Az élettelen természettudományok küldtek legrégebben elnököt, hiszen Erdey-Grúz Tibor 1976-os leköszönése óta nem volt fizikus, vegyész, mérnök vagy matematikus elnöke az Akadémiának. A latolgatások között az is felmerül, hogy amennyiben új törvény születik, mindenki tiszta lappal indul, így akár a jelenlegi elnök, Vizi E. Szilveszter is indulhat jövő májusban.
A jelölőbizottság a közelmúltban összeült, de egyelőre csak azt egyeztették, hogy a majdani elnöknek milyen követelményeknek kell megfelelnie. Arról a Legfőbb Ügyészség véleményét kérdezik ki - ez a testület látja el az MTA törvényességi felügyeletét -, hogy ki választható meg és ki nem.
Egy másik jelentős esemény az Akadémia háza táján, hogy szeptember 17-én megjelent a Magyar Közlönyben az a jogszabály, amely rendezi az MTA vagyonát. Ennek lényege, hogy a törzsvagyon mellett az eddig állami tulajdonú, csupán kezelői joggal a tudóstestületnél lévő kutatóintézetek, üdülők, földterületek az Akadémia tulajdonába kerültek. Százmilliárdos nagyságrendű értékről van szó, de hogy pontosan mekkoráról, azt fel kell mérni. Ezzel eldőlt, hogy az állam nem privatizálhatja a kutatóintézeteket, bár az MTA ezt a jövőben megteheti.
A Roosevelt téri palotában úgy látják, hogy már csak az új vagyoni helyzet miatt is új akadémiai törvényt kell megfogalmazni. Az akadémikusok körében tapasztalható feltűnő zúgolódás annak szól, hogy a Parlament számára a törvénytervezetet beterjesztő oktatási minisztériumba beküldött első koncepciót csak az elnökségnél, illetve a vezetői kollégiumnál is szűkebb körű grémium készítette.
Igaz, a koncepció elemeinek zömét a többség elfogadja, csak a szokásos demokratikus játékszabályokat hiányolják. A tervezet lényege, hogy az MTA köztestületből közfeladatot ellátó nemzeti intézmény lenne, amilyen például a Főügyészség, vagy az Legfelsőbb Bíróság. Emellett a jelenlegi kettős - elnöki és főtitkári - hatalom helyett "egyfejű", az elnök által irányított Akadémia alakulna. Vizi E. Szilveszter lapunknak elmondta, a koncepció az elnök mandátumát egyszer öt évben határozná meg, amit a közgyűlés még egy évvel megfejelhet. Az elnök mellett viszont új testület alakulna, egyfajta intézőtanács, amelyben az elnök, az elnökhelyettes, a főtitkár és helyettese mellett e testület által választott három akadémikus, rajtuk kívül három kívülről meghívott gazdasági szakember foglalna helyet. Ez voltaképpen csökkenthetné a közgyűlés hatalmát.
A korábban vitatott akadémikusi pótlékok rendszere megmaradna, sőt a nagydoktoroké is, igaz az e juttatásban részesülő professzorok létszámát 2600 körül maximálnák. Az Akadémia támogatása továbbra is külön fejezet lenne az állami költségvetésben, s ennek összege jövőre az elnök tájékoztatása szerint 3,8 milliárd forint körül alakulna.
Mindehhez a tervezethez persze még meg kell nyerni a parlamentben ülő pártok támogatását. A minisztérium sem küldte még vissza a tervezetet, amit az egyes tudományos osztályok által kijelölt akadémikusok megvitathatnak, így nem tudni, lesz-e még jövő május előtt új törvénye az Akadémiának.
