Nem átlátható a magyar segélyezés?
Kiss Judit, a jelentés szakértője szerint az is probléma, hogy bár a külügyi tárca felügyeli a segélyezést, a rendelkezésre álló pénzek nyolcvan százalékát a társminisztériumok költik el. Úgy látja, Magyarországnak elsősorban nem a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait kellene megosztania a rászoruló államokkal, hanem konkrét szektorokra - pédául az egészségügyre - kellene koncentrálnia.
Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium főosztályvezetője szerint a rendelkezésre álló adatok elérhetők a tárca weboldalán. - A nemzetközi kötelezettségnek eleget téve gyűjtik az adatokat, ilyen mélységű tájékoztatási igény most merült fel először. Tomaj elmondta: a külügyi tárca elkezdte saját rendszerének fejlesztését, később ezt kiterjesztik a társminisztériumokra is. Szerinte nem jelent gondot, hogy szétaprózódottak a fejlesztési pénzek, hiszen az egyes tárcáknál adott a szakértelem, például az egészségügyi, vagy az oktatási projektekhez.
Magyarország tavaly harmincmilliárd forint értékben támogatta a rászoruló államokat, ez a nemzeti jövedelem 0,13 százaléka.