Hogy mire? Például arra, hogy az erkölcsök és a tiszta viszonyok átvegyék a hatalmat a végletesen szennyezett politikai közegben.

Hack Péter szerint nem lehet kijelenteni, hogy minden végletesen elromlott. Ha így lenne, akkor a jelenlegi állapot népszerűségnek örvendene: ezzel szemben az emberek frusztráltak, egyre nagyobb tömegek fejezik ki így vagy úgy az elégedetlenségüket. Ennek hatására akár kedvező változás is elindulhat a politikai életben, annál is inkább, mert pillanatnyilag nemcsak a liberalizmusnak, hanem a többi irányzatnak sincs hiteles képviselete.

Kis János - előrebocsátva, hogy megtépázva bár, de állnak a köztársaság intézményei - kevésbé optimista álláspontot képviselt. Hisz az elégedetlenség, mint a lengyelországi helyzet mutatja, akár a liberális demokrácia elleni támadásra is felhasználható. A veszély nálunk is létezik, esetenként még a jó szándék is rosszul sül el. Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagjával például lényegileg egyet lehet érteni, de azzal - mondta a filozófus -, hogy a miniszterelnök megfenyegeti az ellenzéket ("Ha nem szavazol velem, akkor a néphez fordulok") a parlamenti demokrácia alapvető intézményeit kezdi ki. És ez legalább akkora baj, mint amennyire jó, hogy fellép a közélet tisztasága érdekében.

Az alkotmányos alapelveink megkérdőjelezése már jóval korábban, a Fidesz kormányzása idején megkezdődött - jegyezte meg Bauer Tamás -, de kétségtelen, hogy a szocialisták és a szabad demokraták is újabb meg újabb pontokon hajlanak az "alkotmányos elvek félretételére".

Nagy szükség van a jogállam megszilárdítására - folytatta Kis János, aki úgy látja, a parlamentben zajló folyamatok egyebek mellett az Alkotmánybíróságot is elérték. A múltban is előfordultak olyan döntések, amelyekkel vitába lehetett szállni, de azok szakmailag színvonalasak voltak. Az AB mostani határozatai - vélekedett - esetenként alkalmatlanok a vitára.