Egyetlen éjszaka alatt közel százan írták át a magyar-török válogatott mérkőzést vezető futballbíróról szóló szócikket a Wikipédiában. A magyar és a török hozzászólók különmeccse végül döntetlennel zárult, de közben meglehetősen vad bejegyzések is felbukkantak az amúgy tárgyilagosan megfogalmazott, angol nyelvű ismertetőben.

Míg a hagyományos enciklopédiák egy-egy szócikke jellemzően azt az információt tartalmazza, amelyet egy jeles tudós vagy szakértő megírt, és a szakmai lektor, illetve a szerkesztőbizottság jóváhagyott, a wiki-elvű, az olvasók által szerkesztett online kiadványok inkább a közösség véleményét tükrözik. Itt a szócikkeknek szintén van szerzőjük, de a felhasználók is módosíthatják a bejegyzéseket. Ezeket a módosításokat - amint az a közelmúltban kiderült - olykor nem is az egyet nem értő közönség, hanem maga a szócikk "címszereplője" eszközli. A turpisságot a wikiscanner nevű szoftver derítette ki, amellyel nyomon lehet követni (mégpedig a gépek azonosítására és a küldött/fogadott információk kalauzolására szolgáló IP-címek segítségével), hogy melyik számítógépről érkezett a módosítás. A California Institute of Technology munkatársa által írt program első próbálkozásai nyomán kiviláglott, hogy a CIA egyik számítógépéről módosították a Mahmud Ahmadinezsad iráni elnökről szóló bejegyzést, egy vatikáni PC-ről pedig az ír függetlenségi mozgalom, a Sinn Fein vezetőjére, Gerry Adamsre vonatkozó szócikket írták át. Az FBI kiretusálta a guantánamó-i fogolytáborból kijuttatott képeket, a Texaco olajtársaság kiradírozta a biodízel üzemanyagról írottakat, a szcientológiai egyház komputeréről pedig gyakorlatilag az összes, a szervezet működését bíráló bejegyzést törölték.

Mindez természetesen az öntevékeny "cenzorok" számára is kínos, ugyanakkor azonban a törlési esetekben tökéletesen vétlen enciklopédia hitelét is aláássa. Ugyanúgy, mint az a szintén friss lelepleződés, amelyben kiderült, hogy a Wikipédia egyik legtermékenyebb szócikkírója, aki többdiplomás professzorként jegyezte az írásokat, egy huszonéves, semmilyen végzettséggel nem rendelkező fiatalember.

A bejegyzéseket egyébként nemcsak érdekből torzítják, hiszen például a vandáloknak nevezett szócikkferdítők is "rájárnak" a szabadon szerkeszthető enciklopédiákra. Leggyakoribb áldozataik a politikusok, de a sportolók és a különféle művészek is sokszor meglepődnek a saját magukról szóló tévinformációkat olvasva.

A nagyközönség ennek ellenére egyre nagyobb érdeklődést mutat az online enciklopédiák iránt, amivel az olyan hagyományos kiadványok készítőinek is számolniuk kell, mint amilyen az Encyclopaedia Britannica. A könyv alakú tudástár magyar változata, a Britannica Hungarica épp a napokban költözött az internetre, megnyitva a vilagtudasa.hu című online szócikk-keresőt. A Britannica természetesen a régi enciklopédiaelvre épül, azaz a szócikkeket neves tudósok és szakemberek készítik, ám mégis a "hiteltelen" Wikipédiával (és társaival, például a konzervatív világszemléletű Conservapediával) kénytelen versenyezni. Nem véletlenül: jelenleg egyértelműen a Google a világ leggyakrabban használt tudásbányája, márpedig a személynevekre vagy fogalmakra rákeresve a program az első találatok között jellemzően a Wikipédia oldalait hozza elő.