Hatalmi harcok a szóvirágok takarásában

Koszovó Szerbia Vajdaság

Immár jó két évtizede, hogy elkészült a szerb tudományos és művészeti akadémia hírhedt memoranduma - Koszovó és a Vajdaság jogfosztásának, majd második lépésben a jugoszláv államszövetség széthullásának eszmei megalapozása. Az említett rangos testület a minap örömmel nyugtázta, hogy a szerb állami vezetők és honatyák bölcs húzásokkal védik a "szerbség bölcsőjét", amely már-már elszakadt az anyaországtól. A kör tehát bezárult, a szerb politikai elit visszaért oda, ahonnan elindult: a politikai és társadalmi zsákutcába.

Két évtizeddel ezelőtt alkotta meg Matija Becskovics akadémikus, koszorús költő, akit Ivan Csolovics szociológus "Milosevics Cyranójának" nevezett egyik esszéjében, azokat a szóvirágokat ("Koszovó a legdrágább szerb szó", "...Vérrel vettük, vérünkkel védjük"), amelynek takarásában elkezdődött a véres háború. Ugyanezeknek a megkopott frázisoknak árnyékában dúl a hatalmi harc napjainkban is. A szerb értelmiségi elit súgott a háttérből Milosevicsnek, és ez ad tanácsokat a mostani politikusoknak is. Koszovó öröktől foga Szerbia része volt, az most, és az is marad - hangzik a hivatalos álláspont, amelyben teljes egyetértésre jutottak Seselj csetnikvajda radikálisai, Milosevics szocialistái, a nacionalista Kostunica és Tadics elnök holdudvarának magukat európai irányultságúnak nevező tagjai. Aki mást mond, áruló!

A parlament szószékéről Nenad Csanak szociáldemokrata ligájának és a hajdani diákvezér Csedomir Jovanovics liberális demokrata pártjának betiltását követelik mind a radikális honatyák, mind Kostunica emberei. Hasztalan a nagy tekintélyű volt politikus és gondolkodó, Mirko Tepavac figyelmeztetése, hogy Szerbia csak akkor állhat talpra, ha levonja a tanulságot a közelmúlt véres éveinek tapasztalatából, s belátja, hogy politikai elitjének erkölcsi romlásával és a kíméletlen háború esztelen folytatásával egyenes arányban lazultak kapcsolatai Koszovóval. A kormányt tartó politikusok mintha nem volnának tisztában vele - így Tepavac -, hogy ma már Koszovó szabja Szerbia sorsát, s nem Szerbia Koszovóét.

A 2000-es fordulat politikusainak jóvátehetetlen hibája, hogy nem mondták ki mindjárt az első napon: Szerbia számára Koszovó örökre elveszett, s ezért Milosevics rezsimje és az annak kezére játszó Seselj pártja a főbűnös. Azóta eltelt már csaknem nyolc esztendő, de még nem akadt egyetlen "szerb Willy Brandt" sem, aki megkövette volna a szerb agresszió áldozatait.

A porond, úgy tűnik, még mindig a cirkuszi szemfényvesztőké, a reális gazdasági, politikai, szociális problémák helyett pedig a világpolitikai "rendteremtés" a honatyák legfőbb gondja. Találóan állapította meg minapi kommentárjában Milos Vaszics publicista: Koszovó, akárcsak a múltban, most is arra szolgál csupán, hogy gátlástalan politikusok a fejünkre másszanak, s zsebre vágják, amit még lehet.

Újvidék, 2007. október

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.