A Szonda Ipsos és a Figyelő "Hogylét" mutatója a lakosság aktuális gazdasági helyzetértékelését és jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen mutatóba. Szeptemberben harmadik alkalommal mérte meg a közvéleménykutató intézet 1.500 fős mintán a lakosság gazdasági hangulatát. Tavasszal és nyáron a százfokú skálán 37 pontos érték tükrözte a negatív közvélekedést, és bár ez rendkívül alacsonynak számít, azóta még egy ponttal csökkent a mutató értéke, jelenleg 36 ponton áll.

A felmérésben a megkérdezettek 71 százaléka vélte azt, hogy szűkösen, de megél jövedelméből. Ennél jobb helyzetről a megkérdezettek 13 százaléka, rosszabbról 14 százaléka számolt be. (Az átlagosnál jobb helyzetű 13 százalékot reprezentáló családban nincsenek megélhetési gondok, ha akarnak, megtakarítani is tudnak. Ezzel szemben 14 százalék esetében a befolyó jövedelmek már nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket, ezért 8 százalék korábbi megtakarításait éli fel, 6 százalék pedig már külső segítségre szorul.)

A megkérdezettek 9 százaléka számít arra, hogy helyzete javul a következő év során, miközben a családok 58 százaléka a háztartás pénzügyi helyzetének visszaesésétől tart. A lakosság egyharmada nem számít változásra e téren. Az összefoglaló szerint a jelenlegi adatok gyakorlatilag megfelelnek a fél évvel ezelőtt készült felmérés eredményeinek. Nyáron ugyan átmenetileg csökkent a pesszimisták aránya, de azóta ismét növekedett.

A válaszadók túlnyomó többsége, 91 százalék nem tervezi a következő hat hónap során nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását. Akárcsak júniusban, most is mindössze 7 százalék nyilatkozott ezzel ellentétesen.

Az ország gazdasági helyzetének jellemzésében is a negatív vélemények dominálnak. Minden második válaszadó szerint az ország gazdasága komoly válságban van. A márciusban és júniusban készült felmérések során valamivel kevesebben vélekedtek így. További 36 százalék kisebb válságot lát, dinamikusan fejlődőnek csak százból egy válaszadó látja a gazdaságot, míg 9 százalék úgy véli, bár az összességében egészséges, de lehetőségei alatt teljesít.

A legnagyobb változás a gazdasági közhangulatban a negyedévvel ezelőtti felméréshez képest a gazdasági helyzet várható alakulásával kapcsolatos. Jelenleg a válaszadók 59 százaléka tart attól, hogy a következő 12 hónap során romlik az ország gazdasági helyzete, míg a korábbi felmérésekben ez az arány 50 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nyári 17 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik optimisták e tekintetben.

Az ország gazdasági helyzetének megítélésékor saját helyzetükből indulnak ki a megkérdezettek. Erre utal, hogy bár, minden vizsgált lakossági csoportban azok vannak többségben, akik kisebb-nagyobb gazdasági válságot látnak, a saját anyagi helyzet értékelésének romlásával párhuzamosan meredeken emelkedik azok aránya, akik úgy vélik, komoly válságban van a magyar gazdaság. Akiknek nincsenek anyagi gondjaik, csak 23 százalékban vélekednek így, míg, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak, azok körében 79 százaléka állította ezt.

A negatív gazdasági közhangulatra jellemző, hogy a válaszadók szerint 100 magyar családból 60 szegény. Akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, azok átlagosan 100-ból  47 családról gondolják, hogy szegénynek tekinthető, míg, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak, 100 családból 75-öt sorolnak a szegények közé.

(MTI)