A jogszabály szerint ugyanis az egyetemeknek és a főiskoláknak akkor is ugyanannyi bevételt kellett volna produkálniuk a tandíjból, ha 85 hallgatótól szednek be pénzt, mintha 100-tól kértek volna. Vagyis az intézményeknek maguknak kellett volna kipótolniuk a tandíjmentesség miatt kieső bevételt.

Az egyetemek és a főiskolák tavaly év végén úgy döntöttek: nem térnek el a jogszabályban a tandíj alapösszegeként meghatározottól - vagyis nem hárítják át a többi hallgatóra a kieső bevételt -, hanem mindenkitől évi 105 ezer forintot kérnek. Cserébe viszont nem adnak senkinek tandíjmentességet. Az ELTE később megpróbálkozott azzal, hogy a hallgatók öt százalékának mentességet ad, viszont a többiektől évi 111 ezer forintot szed. Ezt azonban a tárca álláspontja szerint ekkor már nem tehette volna meg.

- A költségvetési törvényben most azonban szerepelni fog egy passzus, amelynek értelmében a mentességet kapott hallgatók nélkül kell számítani a tandíjból származó bevételt - tudtuk meg Manherz Károlytól, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkárától. Vagyis: nem kell majd az intézményeknek kipótolniuk a nem fizetők miatt kiesett bevételt, 15 százaléknyi hallgatónak viszont kötelező lesz mentességet adni.

Az elképzelések szerint már 2008 szeptemberétől életbe lépnek a módosítások, vagyis már rögtön az első tandíjas évben kapnak majd felmentést a legjobbak a fizetés alól. Hogy pontosan ki is lesz ez a 15 százaléknyi szerencsés hallgató - hogy például évfolyamonként, karonként vagy az egész intézményben együttvéve rangsorolják-e majd őket -, arról az egyetemeknek és a főiskoláknak kell majd dönteniük a térítési és juttatási szabályzatuk megalkotásakor.