Fejjel neki a berlini falnak
A "Checkpoint Charlie aszszonyának" nevezett, most hatvanéves nő történetéből az ARD közszolgálati csatorna - a német egység közelgő évfordulójára - filmet forgatott. Gallus az 1970-es évek közepétől folyamatosan bombázta az NDK-hatóságokat áttelepedési kérelmével. Első férjével többször próbáltak átszökni a vasfüggönyön. Magyarországon a határőröknél azzal magyarázták ki magukat, hogy eltévedtek az erdőben. A férfi ezután 110 százalékos rendszerhű lett, a házasság tönkrement.
Az asszony azonban nem adta fel, 1982-ben szerb embercsempészekkel próbált a román-jugoszláv határon átjutni, majd Ausztriába átmenni. A Stasi - a nő családjába beépített spiclik révén - tudott a tervről, s a román hatóságok "lekapcsolták" a menekülőket.
Gallust börtönbe zárták, két lányát elvették tőle. 1984-ben apja megkereste Wolfgang Vogel kelet-berlini ügyvédet, aki Erich Honeckerék számára több fogolykivásárlást bonyolított. Aláírattak vele egy gyermekeiről lemondó nyilatkozatot. Az asszony azonban az első perctől kezdve kampányba kezdett Beate és Claudia visszaszerzéséért. Az NDK vezetőit nagyon idegesítette a Checkpoint Charlienál "szendvicsemberként" tüntető, a lányai áttelepülését követelő képeslapokat osztogató Gallus. Keletről megfenyegették, Nyugatról viszont kérték: fogja vissza magát, ne provokálja Honeckeréket. A berlini fal építésének 25. évfordulóján tartott megemlékezésen Kohlt megelőzve a mikrofonhoz szaladt és ruhája alól előkapta a transzparenssé alakított lepedőt. Aztán a kancellár félretolta "a nagypolitikát zavaró tényezőt".
Amikor 1987 őszén Bonnban piros szőnyeget terítettek Honecker elé, Gallus már taktikát változtatott. Kerülte a nagy nyilvánosságot hozó akciókat, inkább a háttérből lobbizott politikusoknál és szervezeteknél. A visszafogottság mellett a Vogel ügyvéden keresztül folyósított fejpénz is segített: 1988. augusztus végén a 17 éves Claudiának és a 15 éves Beaténak megadták az áttelepülési engedélyt. Az NDK-ban jó dolguk volt, sőt Claudia gyerekszínészként tévésorozatban is játszott, de mindketten úgy gondolják: azon a nyár végi napon kezdődött el az életük. Gallus gyakran azt álmodja, hogy valakiért még mindig ki kell állnia.
