Legnagyobb sikerét 1968-ban, a mexikóvárosi olimpián érte el: harmincegy évesen ért fel a csúcsra. Előzőleg két ezüstérmet őrzött az ötkarikás játékokról (1960, 1964), s Tokióban bámulatos akaraterejének köszönhetően állhatott fel a dobogó második fokára, mivel súlyos gyomorbetegsége miatt kétszáz napig kórházban ápolták, így csupán hat hónapja maradt a felkészülésre. Eredményei sorában az élre kívánkozik az 1962-es, belgrádi Eb-aranyérme, illetve két világ-, négy Európa-, valamint kilenc országos csúcsa, amelyet tizenhárom hazai bajnoki címe mellé gyűjtött be. Generációjának balszerencséje, hogy akkoriban atlétikában még nem rendeztek világbajnokságot...

Zsivótzky Gyula - más tisztei mellett - haláláig a Magyar Atlétikai Szövetség alelnökeként, továbbá a MOB elnökségi tagjaként dolgozott, s edzőként komoly szerepe volt abban, hogy kisebbik fia, a tízpróbázó Attila 2005-ben vb-bronzérmet szerzett. A bivalyerős sportember klasszikus sportcsaládban élt: felesége, Komka Magdolna hatszoros országos rekorder magasugró-bajnoknőként szerzett nevet magának, Attila bátyja, a most futballedzőként tevékenykedő Gyula pedig alaptagja volt az 1984-ben ifjúsági Eb-t nyert labdarúgó-válogatottnak, később az Újpest NB I-es első együttesének.

Amint azt Zsivótzky Gyula egy két évvel ezelőtti interjújában említette, igazából két fia írja helyesen - Zsivoczkynak - a család nevét, nála "történelmi" elírás következtében alakult úgy, hogy a hivatalos papírokban más változat szerepelt. "Megváltoztathatnám, de arra a kis időre már minek..." - tette hozzá. Talán maga se gondolta volna, hogy a jövőbe látott.