Lengyelország, amely az EU igazságügyminisztereinek múlt heti találkozóján megvétózta a kezdeményezést, teljesen elszigetelődött az ET-nagykövetek ülésén. Varsó megbízottja nem is vett részt a szavazáson, amely a többi 46 képviselő voksával egyhangú eredményt adott. Mint Andrzej Duda lengyel igazságügyminiszter korábban kifejtette, országa azt akarta elérni, hogy a kampánynap középpontjában az élet védelme álljon, ami a varsói értelmezés szerint a művi vetélés és az eutanázia tilalmát is jelenti. Európában ugyanakkor Lengyelországon kívül csak Máltán és Írországban tilos - lényegében – az abortusz; a kegyes halál a legtöbb államban törvényellenes.

A Lengyelországot irányító Kaczynski-ikrek már választási kampányukban világossá tették, hogy újra kívánják nyitni a vitát a halálbüntetés visszaállításáról. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök részben ezért, részben pedig homofób megnyilvánulásaikért az uniós értékek tiszteletben tartására szólította fel őket. Az EU alapjogi chartája tiltja a halálbüntetést, de ez a dokumentum a feledés homályába merült uniós alkotmányszerződés része lett volna, az új, a tervek szerint októberben elfogadásra kerülő „reformszerződés” viszont lehetőséget ad a tagországoknak, hogy kihátráljanak a hatálya alól. Az ET égisze alatt elfogadott Európai Emberjogi Egyezmény hatodik jegyzőkönyve is tételesen tiltja a halálbüntetést, de csak békeidőben. Kevéssé ismert, hogy a kilencedik jegyzőkönyvet, amely háborús körülmények között is tilalmat vezet be, öt uniós tagállam - Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Olaszország és Spanyolország – sem ratifikálta. Azaz: ha Lengyelországban például ugyanúgy kihirdetnék a hadiállapotot, mint a Jaruzelski-hatalomátvétel idején, akkor a halálos ítéletek nem ütköznének nemzetközi szerződésbe.

Október 10-e egyébként is a halálbüntetés elleni harc világnapja, de Európa azért akarja a saját vonalán külön is megerősíteni, hogy jobban felléphessen a világkampányban. Az EP mostani állásfoglalása idén immár harmadszor sürgeti a halálbüntetés moratóriumát kimondó határozatot az ENSZ-ben. Az egész világon naponta átlagosan öten lesznek állami kivégzés áldozatává, a legtöbben Kínában. 

Brüsszel