Lapunk információi szerint az orosz Gazprom immáron nem tart igényt az E.ON Hungária Zrt. neki felajánlott 25 százalék plusz egyszázalékos tulajdonrészére. A magyar társaság három hazai áram- és két gázszolgáltatót tulajdonol, illetve kisebb erőművei is vannak. Az E.ON Hungária része annak a tavaly óta húzódó, lassan a végtelenbe nyúló alkudozásnak, melynek keretében a német E.ON készpénzen kívül egyes részesedéseit is felajánlotta a szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező negyedéért. A német kancellár és az orosz elnök gyámkodása mellett köttetett tavalyi megállapodás szerint az E.ON európai részesedései közül kizárólag a magyarok egy részéről lett volna hajlandó lemondani. Ez a teljes hazai közüzemi gázkereskedelmet végző E.ON Földgáz Trade, valamint az összes gáztározót magába foglaló E.ON Földgáz Storage 50 százalék mínusz egy szavazatnyi, valamint az E.ON Hungária 25 százalék plusz egy szavazatnyi része lett volna. A hírek szerint a kereskedő- és tározórészesedésre a Gazprom továbbra is igényt tart, ám más országok E.ON-cégeiért cserébe a magyar szolgáltatók tulajdonosának negyedéről inkább lemondana.

Noha értesülésünket sem az E.ON, sem az orosz gáztársaság köreiből nem kívánták megerősíteni, tény: Alexander Medvegyev, a társaság alelnöke a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában keményen ostorozta a magyar gázpiaci jogszabályokat. Hozzáfűzte, az E.ON-nal októberig törekszenek a megállapodásra. (Ez már a sokadik határidő.) A vita azért húzódik, mert a tavalyi elvi megállapodást követően a Gazprom állítólag mégis kevesellte a neki felajánlott részesedések értékét. Ráadásul az E.ON világossá tette, a magyar társaságok "irányításához" hosszú távon is ragaszkodik. Az osztrák OMV Mol-bevásárlási kísérlete kapcsán kialakult magyarországi polémia szintén nem növelhette a Gazprom lelkesedését. Bár a magyar kormánypolitikusok az orosz társaság térnyerése ellen éppenséggel sosem tiltakoztak, tény, az osztrákokban kifogásolt állami résztulajdon a Gazpromra inkább igaz: az OMV-vel ellentétben ugyanis az orosz állam többségi részvényese. Kóka János gazdasági miniszter korábban lapunknak ezt a látszólagos ellentmondást úgy oldotta fel, hogy a Mol - többek között a gázvezeték-hálózat gazdája - inkább stratégiai fontosságú, mint a gáztározók.

Az E.ON-Gazprom páros számára a kiutat feltehetőleg nyugat-európai E.ON-részesedések átengedése jelentené. Az orosz fél a kezdetek óta ezt követeli, ám a németek eddig nem engedtek. Ám az utóbbi hetek pletykái alapján az álláspontjuk enyhülni látszik. A napokban a Vedomosztyi című orosz lap erősítette meg, hogy a legelőrehaladottabb tárgyalások az E.ON tulajdonában lévő Baglan Bay nevű brit erőmű részesedéséről folynak. Az E.ON a szigetországban a Powergen 2002-es felvásárlásával szerzett komoly erőmű-pozíciókat. Kérdés, az új uniós szabályzók alapján a brüsszeli hatóságok mennyire nézik jó szemmel, ha egy gázkitermelő egy nagyfogyasztó erőműben kíván részt szerezni.

A két cég megállapodását még Putyin és Merkel is "szentesítette"