Keszthelytől Pozsonyig
A közös uniós fellépés fontosságát hangsúlyozták az egységes Európában. Az előkelő protokolleseménnyel egy időben a szlovák parlament határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni, a kollektív bűnösség elvei alapján történő meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen lévő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. Ellene csak a Magyar Koalíció Pártjának húszfős frakciója voksolt. A határozatot a kormányhoz tartozó nacionalista Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt indítványa nyomán fogadták el.
Az MKP a napokban szlovák-magyar megbékélési indítvány - kölcsönös bocsánatkérést is felvető - tervezetét juttatta el mindkét parlamentnek. Akkor Robert Fico kormányfő "égbekiáltó pimaszság"-ról beszélt - Csáky Pál, az MKP elnöke most a történelem óramutatóit emlegette, amelyet 60 évvel forgattak vissza.
Az első reagálások: európai parlamenti képviselők tiltakoztak - pártállástól függetlenül. A magyar kormány szóvivője közölte: a kabinet a két ország közös érdekeivel és az unió elveivel ellentétesnek tartja a döntést. Gyurcsány Ferenc kormányfő emlékeztetett: "Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását." A Fidesz szerint is elfogadhatatlan a határozat, barátságtalan lépés, miután szeptember 14-én mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatban rögzítette a szlovák-magyar megbékélés szükségességét.