Tekintet nélkül a tudásbeli különbségekre, Magyarországon 2,7-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy magasabb társadalmi-gazdasági hátterű 15 éves diák továbbtanul egy egyetemen vagy egy főiskolán, mint alacsonyabb státusú társa. Ez az adat azt jelenti, hogy a több mint ötven OECD-ország (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közül hazánkban a legerősebb a tanulók társadalmi-gazdasági háttere és a felsőfokú képesítés megszerzése közötti kapcsolat - emelte ki a tegnapi sajtótájékoztatóján Michael Davidson, az OECD oktatási igazgatóságának vezető elemzője, amikor bemutatta a tagországokban tegnap egyidejűleg ismertetett, 500 oldalas, nemzetközi oktatási adatokat tartalmazó Education at a Glance 2007 (Oktatási körkép, 2007) című kötetet. A felmérés szerint egyébként az összes OECD-tagországra igaz az, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű diákok kisebb valószínűséggel szereznek diplomát, mint a jobb helyzetben lévők.

Magyarországon ugyanakkor a várhatóan felsőfokú képesítést szerző 15 évesek aránya magasabb (63 százalék), mint az OECD-országok átlagában (57 százalék). Igaz, a szórás meglehetősen nagy: Koreában a 15 évesek 95 százalékánál várható a továbbtanulás, Németországban 21 százalékuknál.

A 25-64 év közötti népesség körében a diplomát szerzettek aránya ugyanakkor hazánkban még mindig alatta marad (17 százalék) az OECD-átlagnak (26 százalék).

- A jelenlegi továbbtanulási tendenciák persze már arra utalnak - fogalmazott Michael Davidson -, hogy e téren Magyarország gyorsabb ütemben halad majd a következő években, hiszen az egyetemekre, főiskolákra beiratkozott diákok száma 1995 és 2004 között megkétszereződött. A felsőfokú oklevelet szerzők aránya így 29 százalékról 36 százalékra nőtt 2004 és 2005 között, s ez már megfelel az OECD-átlagnak.

Az oktatási szakember ugyanakkor rámutatott: a népesség arányában nálunk a legkisebb a természettudományos területen felsőfokú végzettséget szerzettek száma - a 25-34 év közöttieknél 100 ezer foglalkoztatottból 695-nek van ilyen oklevele. Ez kevesebb, mint bármely más OECD-országban, és az átlag felénél is kevesebbnek felel meg.

A nemzetközi vizsgálatból az is kitűnik, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők jövedelmi előnye Magyarországon magasabb, mint bármely más OECD-államban. Hazánkban a 30-44 év közötti korosztály 125 százalékkal keres többet, ha van diplomája, mint ha csupán középfokú végzettséggel rendelkezik. A jövedelmi előny ráadásul 1997 óta folyamatosan erősödik. Az előnyből - más OECD-országokhoz hasonlóan - a férfiak részesülnek nagyobb arányban. A 30-44 éves korosztályban az ugyanazon végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiak jövedelmének csak 83 százaléka. Az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők körében még nagyobb a különbség: ez esetben a nők keresete a férfiakénak csak a 63 százaléka.

Mindez azt is jelenti, hogy a tanulmányok során felmerülő költségek a felsőfokú végzettségű férfiak számára nagyobb arányban térülnek meg, mint bármely más OECD-országban.