Európa-csúcstartók vagyunk színesfémlopásban

A már-már ipari méreteket öltő, és szervezetten zajló színesfémlopások megelőzésének lehetőségeiről rendezett szakmai konferencián senki nem értett egyet az igazságügyi és a gazdasági minisztérium álláspontjával, amely szerint a színesfém-felvásárlás jogi szabályozása megfelelő volna.

Magyarországon évente átlagosan három-négyezer nyomozás indul vas-, alumínium- és színesfémlopás miatt. Bár a 2001-es szinthez (7197 eset) képest jelentősen csökkent ezeknek az ügyeknek a száma, csak az áram-, gáz- és telefonszolgáltatók kára meghaladja az évi hárommilliárd forintot. Százmilliókra rúg a kár, amelyet önkormányzati és az egyházi tulajdonban lévő épületek fémburkolatának, ereszcsatornáinak megbontásával, elvitelével, valamint a közterületeken felállított szobrok ellopásával okoztak az esetek többségében örökre ismeretlen tettesek.

Az Országos Rendőr-főkapitányságon kedden megtartott szakmai konferencián Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány elmondta: a felderített esetek azt mutatják, hogy a színesfém-, kábel- és sínlopások többségét hajléktalanok követik el. És ennek csak látszólag mond ellent, hogy a színesfémlopás mindinkább a szervezetten elkövetett bűncselekmények közé sorolható.

Az áram alatt lévő vezetéket, vasúti biztosító kábelt levágó, a síneket felszedő hajléktalanok megrendelésre dolgoznak ugyanis. Illegális színesfémbegyűjtők és -felvásárlók irányítják őket, akik olykor órák alatt feldarabolják vagy beolvasztják az ellopott vezetékeket, fémtárgyakat.

A rendőrség több ügyben is foglalt már le profi fémdaraboló eszközöket, préseket, amelyekkel rövid idő alatt azonosíthatatlanná tehető a levágott telefonkábel, az ellopott közlekedési tábla.

Az áram-, gáz- és telefonszolgáltatók, valamint a MÁV kétségbeesetten küzd a szervezett fémtolvajok ellen. A T-Com például ma már parányi GPS-t ragaszt a leginkább veszélyeztetett vezetékeire; ha a tolvajok levágják és elviszik a kábelt, a GPS jelzi a központnak a lopást. A MÁV és az E.ON magánnyomozókkal és járőrökkel védi a hálózatát.

A szolgáltatók szerint azonban a törvény nem az ő oldalukon áll. Ezt erősítette meg az önkormányzatok képviseletében felszólaló Gémesi György, Gödöllő polgármestere is, aki bejelentette: a helyhatóságok törvénymódosítással kívánnak javítani az áldatlan helyzeten. A színesfémek iránt nagy a kereslet, ezért megéri vezetéket és szobrot lopni - fogalmazott Gémesi, aki szerint megfontolandó, hogy legyen újra állami monopólium a színesfém-felvásárlás és -kereskedelem. Speciális állami engedéllyel, amelyet a mostaninál szigorúbb feltételekkel adnak.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a gazdasági és közlekedési tárcával együtt úgy véli, a jelenlegi szabályozás megfelelő. A színesfém-felvásárlásra vonatkozó előírások szigorúbbak, mint a nemesfémekre vonatkozók - ismertette a két tárca korábbi válaszát Herényi Károly. Az MDF-es honatya elmondta: pártja azt szeretné, ha a jövőben csak azok foglalkozhatnának színesfém-felvásárlással és -kereskedelemmel, akik letették az ehhez (a jövőben törvényben meghatározandó összegű) kauciót, s olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik meg tudják különböztetni a hulladékdrótot a frissen levágott telefonkábeltől, vasúti biztosítótól.

Herényi leszögezte: mivel az ügyészség az ilyen ügyekben csak az ellopott vezeték értékét tekinti kárnak, s nem hajlandó figyelembe venni, hogy egy vasúti biztosító megrongálásával, egy közlekedési tábla ellopásával a tettesek emberéleteket veszélyeztetnek, kezdeményezni fogja a Btk. szigorítását.

A rendőrség szakértői is megerősítették, hogy Európában nálunk a legnagyobb a színesfémlopás mértéke. A szomszédos országokban is csak elvétve fordulnak elő olyan esetek, amelyek náluk százával.

Nemcsak a politikusok, a színesfémtolvajlások károsultjai is sürgették, hogy a jövőben írjanak elő szigorú nyilvántartás-vezetési kötelezettséget a felvásárlók és a színesfém-kereskedők számára. Kötelezzék őket a fémhulladékgyűjtők azonosítására és adataik megőrzésére, valamint arra, hogy fotón, videón rögzítsék, kitől, milyen hulladékot vettek át, s az illető hol "találta" azt.

Tizenhétezerért adták el az oroszlányi harangot

Egy tatabányai színesfém-kereskedőnél feldarabolva találták meg az oroszlányi rendőrkapitányság nyomozói Oroszlány Szent József-kápolnájának egy hónappal ezelőtt ellopott bronzharangját. Augusztus 6-án reggel a kápolna tornyára feltekintve vette észre a kántor, hogy eltűnt a nagyharang. Kutics András római katolikus plébános szerint a hétszázezer forintos anyagi kárnál sokkal nagyobb veszteség érte a gyülekezetet, hiszen az 1867-ben öntött, palástján "Szent József tiszteletére" felirattal ellátott harangnak jelentős kegyeleti értéke volt. Madari Csaba őrnagy, Oroszlány rendőrkapitánya elmondta: a tettesek lecsavarozták a mintegy hatvankilós harangot, és egy kötéllel engedték le a földre. A kisebb, a lélekharang leszereléséhez is hozzákezdtek, de annak csavarjaival nem boldogultak. Néhány napja jutott a rendőrség olyan információkhoz, amelyek alapján a gyanúsítottak és a harang nyomára bukkantak. A harangot 22 darabra felaprítva találták meg Tatabánya egyik színesfém-kereskedésében. Egy zsákban szállították oda. A rendőrkapitány tájékoztatása szerint a kereskedő tizenhétezer forintot fizetett érte. Madari Csaba megemlítette: mivel bejelentés nyomán jutottak el a gyanúsítottakig, nyomravezetői díjat fizetnek. A haranglopással gyanúsított három oroszlányi férfit őrizetbe vették, előzetes letartóztatásukat is elrendelte a Tatabányai Városi Bíróság. A nyomozás még nem fejeződött be - mondta a rendőrkapitány. A részletek tisztázása folyik. A vizsgálatot az ügyészséggel együttműködve kiterjesztik a színesfém-kereskedő felelősségének megállapítására is. (Tudósítónktól)

Ami a 60 kilós harangból megmaradt
Ami a 60 kilós harangból megmaradt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.