A „keményvonalas” Schäuble átfogó nemzetbiztonsági tervei eddig is óriási vitákat váltottak ki, az igazságszolgáltatást megkerülő on-line nyomozás alaposan kiverte a biztosítékot mind a kereszténypártokkal együtt kormányzó szociáldemokratáknál, mind a polgári és szabadságjogok védelmezőinél.

Az SPD több politikusa jelezte, hogy ők nem hajlandók részt venni a „szimatállam” megteremtésében, mire a CDU soraiból hisztérikusnak nevezték a koalíciós partner reakcióját. Megfigyelők szerint az SPD végül be fogja adni a derekát, erre utal, hogy nem utasítottak el egy újabb koalíciós egyeztetést.

A törvénytervezet értelmében a nyomozóhatóságok akkor is alkalmazhatják a trójai kémvírusokkal végzett „on-line turkálást”, ha az adott számítógépet nemcsak a gyanúsítottak, hanem mások is használják. Emellett adatokat szívhatnak le a gyanús személyek ismerőseinek, élettársainak vagy szexpartnereinek komputereiről is.

Jörg Ziercke, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) főnöke határozottan támogatta Schäuble elképzeléseit. Ziercke szerint a hivatalos – például adóhivatali, vagy gyámügyi - e-mailekbe elrejtett trójai felderítő-programokkal terrorista-merényleteket lehet megakadályozni, illetve bizonyítékokat tudnak begyűjteni. - A BKA évente legfeljebb öt-tíz alkalommal vetné be a merevlemezek leolvasására képes trójai programokat, szó sincs mindennapos használatról – érvelt Németország első számú rendőri vezetője, egyben sürgetve, hogy tegyék büntethetővé, ha valaki terrorista-kiképzésben részesült.

Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy a rendőrség adó-, vagy gyámügyi hivatalnak álcázza magát. Schaar szerint komoly kérdéseket vet fel az is, hogy az on-line nyomozások esetében miként biztosítható a privátszféra megfelelő védelme.

Számítógépes szakértők kételkednek abban, hogy a Ziercke által egyedinek nevezett és esetről esetre átírt trójai programok képesek lesznek a gyanús személyek merevlemezeiről minden adatot 72 óra alatt továbbítani, majd a bevetés végén automatikusan nyomtalanul felszívódni. Andreas Pfitzmann, a Drezdai Műszaki Egyetem (TUD) informatika-professzora szerint sokkal többre mennének az Egyesült Államokban már használatban lévő „keylogger”-rel, ami minden billentyűérintést rögzít és továbbít, így a nyomozók sokkal könnyebben hozzájutnának a terrorgyanús személyek számítógépes és internetes jelszavaihoz. 
Berlini tudósítónktól