A Pénzügyminisztérium azt javasolja a kormánynak: 2009 januárjától tegye lehetővé, hogy az építmény- és telekadót a helyi önkormányzatok egységes elvek mentén érték-alapon is kivethessék - nyilatkozta lapunknak Veres János pénzügyminiszter. Úgy tudjuk: az erről szóló törvénytervezetet még az ősszel beterjesztenék a parlamentnek, erre azért lehet szükség, hogy az önkormányzatok - ha akarják - tényleg alkalmazhassák az új adóztatási elvet. Így ráadásul az unióval is el lehet fogadtatni: Magyarország végrehajtja a konvergenciaprogramban tett vállalását, és lesz egységes értékalapú ingatlanadó 2008-ban - ha csak törvényszöveg formájában, és egyáltalán nem az eredeti elképzelésnek megfelelően. Ez a megoldás esetleg megfelelhet a koalíciós szerződés idén nyári módosításának is, ugyanakkor elfogadható lehet az ingatlanadót, mint olyat ellenző szocialista frakciónak.

A pénzügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy Kékesi Tibor, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának tagja az MTI-vel közölte: nem lesz jövőre ingatlanadó, azt ugyanis most "nem praktikus" bevezetni. A képviselő úgy fogalmazott: az önkormányzatok "segítséget kapnak", hogy értékalapon vessék ki az eddig is így kivetett telek- és építményadót. Kékesi szerint az MSZP elnöksége elfogadta ezt, a frakciónak pedig ez már a döntése. Hozzátette azonban, hogy a javaslatot még a koalíciós partnerrel is egyeztetni kell. A szabad demokraták szerint szükség van értékalapú ingatlanadóra - kérdés, a megoldást elfogadják-e.

A nyilatkozatokból kitűnő elképzeléssel ugyanis lenne is meg nem is értékalapú ingatlanadó. Az építmény- és telekadót jelenleg is ki lehet vetni érték alapon, ám az értékmeghatározás módját az önkormányzatokra bízza a törvény. Nem is igazán élnek a lehetőséggel a helyi testületek, három-négy önkormányzatot kivéve. A probléma az értékmeghatározással van. A pénzügyi tárca erre kidolgozott általános módszere a luxusadónál bevezetett forma: utcák szerint árkategóriákat alkalmaznak (négyzetméterenként), és az így adódó összeget korrigálni kell az épület kora, elhelyezkedése, komfortfokozata alapján. Így a piaci ártól meglehetősen eltérő adóalap jön ki, de a rendszer országosan egységes értékmeghatározási segítséget ad.

Vélhető, hogy a mostani törvénymódosítással azt tennék lehetővé, hogy 2009-től az az önkormányzat, amelyik akarja, a luxusadós besorolás alapján is megállapíthassa minden ingatlan értékét, és ez alapján vethessen ki adót. Ez meglehetősen távol van az eredeti tervtől.

Az elképzelés a konvergenciaprogram elkészítésekor a kötelező értékalapú ingatlanadó volt, 2008-as bevezetéssel. Az időpont közben tolódott, és a koalíciós szerződés módosításának aláírásáig a terv egy viszonylag sok helyütt alkalmazott helyi adófajtává szelídült. Akkor az merült fel, hogy négy másik - az építmény-, a telek-, a kommunális és a nyaralókra kivetett ingatlanadó - helyett lépne be az egységes alapú ingatlanadó. Miután ezeket több önkormányzat alkalmazza, vélhető volt, hogy az új értékalapú ingatlanadót is nagyobb számban vetnék ki. A mostani terv még visszafogottabb: maradnának az eddigi adók, és csak újabb választási lehetőségként merülne fel az értékalap bevezetése.

Az persze még mindig kérdés, mi lesz a luxusadóval. Ennek az értékhatárát lejjebb vitte volna a pénzügyi tárca, ám a javaslatot nem fogadták el a szocialisták. Kékesi most azt mondta, még nem alakult ki végleges álláspont, de jelenleg erősebb az az elképzelés, amely szerint nem kell csökkenteni az értékhatárt. Jelenleg a 100 millió forintnál "többet érő" (az adóalap-meghatározás szerint ezt az összeget meghaladó) ingatlanokra vetnek ki luxusadót. A százmilliót meghaladó adóalaprész után kell fél százalékot fizetni. Vagyis: egy százhúszmillióra értékelt ház után százezer forint az éves adó - de a korrekciók miatt (no meg azért, mert a medence, a kivitel és az extrák nem számítanak az adómeghatározáskor) inkább 150-160 milliós paloták után kell csak ilyen terhet ma fizetni. Ma például a luxusadót Budapesten 525 ingatlan után fizetik. Mint azt megírtuk: az elképzelt 50 milliós értékhatárral Budapest legjobb 16 utcáján lehetne 80-90 négyzetméternél nagyobb ingatlanokkal bekerülni a luxusadót fizetők táborába (évi száz-százhúszezer forintos teherrel). Budapest legtöbb helyén ugyanehhez legalább 150-200 négyzetméter feletti ingatlan haladná meg az ötvenmilliós adóalapot.

A Fidesz továbbra is minden parlamenti eszközt felhasznál annak érdekében, hogy megakadályozza az ingatlanadó bevezetését - közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Szerinte minden esetben, amikor a szocialisták tagadták új adófajták bevezetését, a végeredmény új adófajta bevezetése lett. (MTI)

Érthetetlennek nevezte a koalíciós partner állásfoglalását az ingatlanadóról Kóka János, az SZDSZ elnöke. A liberális frakció jövő hétvégi ülésén elemzi a helyzetet, addig is a pártelnök tájékoztatást vár a kormánytól. Az SZDSZ vezetősége értesülésünk szerint felháborodással fogadta a szocialisták bejelentését, bár túlságosan nem lepődhettek meg - Veres János már korábban jelezte: az MSZP-ben nincs meg a kellő támogatottsága az ingatlanadónak. (Ny. M.)

*A legtöbb önkormányzatnál a számítás, illetve az értékbesorolás alapján nem volt 100 millió forint feletti értékű ingatlan.

Forrás: Népszabadság-gyűjtés, Pénzügyminisztérium

A szocialista frakció váratlanul beelőzte Veres Jánost az ingatlanadótervek nyilvánosságra hozásával