Az utolsó reformlépés előtt
Lapunknak a találkozó után Kökény Mihály (MSZP) elmondta, a vitát elnapolták. Megállapodtak azonban arról, hogy jogszabály készül a kórházak gazdálkodásának átalakításra.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint a megbeszélésen szóba került a járóbeteg-ellátás fejlesztése, a háziorvosi rendszer javítása, a minőségbiztosítás; ezekben egyetért a két párt.
A tegnapi egyeztetés előtt mindkét párt megpróbálta saját álláspontjáról meggyőzni a miniszterelnököt. Az SZDSZ elképzelését, amelyet Mihályi Péter vetett papírra Draskovics Tibor adta át Gyurcsány Ferencnek. A szocialista egészségpolitikusok pedig kedden kötöttek egyezséget Gyurcsánnyal arról, mi az, amiben nem lehet engedni.
A vita alapvetően arról szól, hogy milyen elvek mentén oszszák szét a lakosságot az új biztosítási modellben. Az SZDSZ szerint a biztosítók közötti versenhez az kell, hogy minden egyes biztosítottért küzdelem folyjon. Tehát a biztosítók nem kaphatnak számukra kiosztott, hatalmas régiókat. Az MSZP-sek viszont nem a pénztárakat, hanem a szolgáltatókat versenyeztetnék. Így az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy egy-egy pénztár egybefüggő területen szervezze az ellátást, ennek érdekében hajlandók engedni a terület nagyságából. Elfogadható lenne a számukra az is, ha tíz pénztár alakul a koalíciós megállapodásban tervezett 5-8 helyett.
E kérdések tisztázása nélkül nem lehet tovább lépni olyan problémák rendezésében, minthogy kezdődhet-e, és ha igen, mikor a tagok toborzása. Lehet-e az első lépés, hogy előbb mindenkit besorolnak egy pénztárhoz, aztán ha valaki átjelentkezne máshová, utólag megtehesse. A járulékelosztással kapcsolatos szabályokat is csak ezt követően lehet megalkotni. Ha területi elven szerveződnek a pénztárak, akkor eltérő lehet a fejkvótaösszeg is, ha piacra lépő biztosítók bárhonnan toborozhatnak tagokat, akkor nincs értelme a lakhely szerint differenciálásnak.
Lapunk úgy tudja, az SZDSZ szakértői kezdeményezik azt is, hogy már eldőlt kérdésekről is legalább miniszteri szinten újra tárgyaljanak. Így például arról, hogy a pénztárakban hogyan és milyen szabályok szerint emelhetnek tőkét, mennyi ideig nem lehet elidegeníteni a tulajdont.
A mostaniak azonban már csak záró kérdések. A biztosítói modellváltás sarokpontjait nagyjából kijelölte a július eleji megállapodás. Ezek szerint nem emelik a kötelezően fizetendő járulékokat, és mindenki megkapja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig is. A biztosítási csomag szolgáltatásainak megszervezését vegyes tulajdonú (állami és magánbefektetők által működtetett) kötelező egészségpénztárakra bízzák. A cégeket az állam alapítja, de a kisebbségi tulajdonrészért pályázaton licitálhatnak a befektetők. (Biztosítók, bankok érdeklődnek a lehetőség iránt.)
A jövő évben megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, feladatai az úgynevezett Nemzeti Egységes Kockázat Kezelő Alap (ENKA) venné át. S 2009-től élesben is megkezdené működését az új biztosítási rendszer.
