Arról számolt be, hogy  egy, a szaktárcához tartozó cégen keresztül 100 ezer tonna kukoricát vásárolt a kedden tőzsdén. Szerdán pedig 200 ezer tonnára tett ajánlatot, amiből remélhetőleg újabb 100 ezer tonnát meg is kap.

A miniszter hozzátette: a  tranzakcióról mindössze ketten tudtak, így nem verhette fel senki az árakat, mint korábban, amikor mintegy 60 emberrel egyeztetett a vásárlásról. Két hete ugyanis szintén vásárolt ily módon 60 ezer tonnát.  
   
A fórumon a miniszter előadásában elmondta, hogy az európai uniós csatlakozás óta eltelt idő alatt Magyarország a utolsó, 25. helyről az elsőre tornázta fel magát a mezőgazdasági támogatások maradéktalan lehívásában és kifizetésében.

Utalt arra, hogy a támogatási összeg nagysága a kezdeti 200 milliárdról megduplázódott. A pénznek 60 százaléka uniós forrás, míg a fennmaradó rész nemzeti támogatás. A következő évtől újabb 10 százalékkal nő majd az uniós támogatás, és 2012 elejére eléri a többi országét, azaz megtörténik a kiegyenlítődés.
   
A miniszter szerint az élelmiszer rövidesen ugyanolyan stratégiai cikk lesz, mint a gáz vagy az olaj. Éppen ezért a tárca vezetője a következő tíz év alatt 30 százalékkal szeretné növelni a magyar agrártermelést. Ahhoz, hogy az ágazat önjáró legyen, évi 100 milliárd forint fölötti nyereséget kell produkálnia, amíg tavaly - a körülmények optimális alakulása miatt - sikerült túlteljesíteni, hiszen 140 milliárdos eredménnyel zárt a mezőgazdaság.
   

Gráf József szerint ez cáfolja azokat az információkat, miszerint magángazdálkodók nagy része eladósodott volna. Ezzel szemben a felmérések azt mutatják, hogy a 81,5 százalékuk saját tőkével rendelkezik. Ugyanez a nagyüzemek esetében 47-50 százalékra tehető.
   

Az ágazat pozitívumai között említette a miniszter a mezőgazdasági export mértékét, ami tavaly 3,6 milliárd euró volt a 2,6 milliárdnyi importtal szemben. Ezzel a legjobb eredményt érte el Magyarország a tíz új csatlakozó ország közül.

Ráadásul a legjobban fizető piacokon sikerült növelni részesedést, míg a rosszabb jövedelmezőségű területen szándékosan csökkentettük.

Példaként említette a miniszter, hogy a magyar export  a németországi viszonylatban 20 százalékkal, az olaszországi relációban 16 százalékkal, Ausztria irányába 14 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a hátrányok közé sorolta, hogy túlságosan az unióra vagyunk utalva, ugyanis a magyar termékek 90 százaléka itt cserél gazdát.

Ahhoz, hogy a tervezett 30 százalékos növekedést elérjük, újra a korábbi jól bevált piacokon is kell kereskedni. Elsősorban az oroszországi, de a horvát és a román piacokon kell újabb részesedést szerezniük a magyar gazdáknak - mondta a miniszter.
   
Kérdésekre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy a korábban már megígért kárenyhítésnél hektáronkénti maximum 40 ezer forintos támogatásra számíthatnak a kárvallottak.

Ehhez rendelkezésre áll az ötmilliárdos kártérítési keret. Hozzátette: a kifizetés a gazdaszervezetek által javasolt sávos eltolással fog megtörténni, azaz a nagyobb mértékben károsultak jutnak hamarabb nagyobb összeghez.  

A föld vásárlásával kapcsolatban a miniszter arról számolt be, hogy több javaslatuk is van. Eszerint a társaságok tulajdonosai mint magánemberek 300 hektárig vehetnének földet, ehhez egy húsz évre szóló kamattámogatási hitelkonstrukciót biztosítana a tárca.

A másik javaslat szerint a földbérletet ötven évre kibővítenék, és a cégek mint jogi személyek csak annyi földet vásárolhatnának meg, amennyi az állattartáshoz szakmailag szükséges, a többit igény esetén bérelhetnék. MTI