Mint Veres János régész, a terepi kutatás vezetője kérdésünkre elmondta, a tegnapi megbeszélés legfontosabb célja az volt, hogy a magyar szakemberek közös álláspontra jussanak a nemzetközi tanácskozás előtt. Ez megtörtént, azaz most már egyértelműnek látszik, hogy mi a teendő azzal a négy fával, amelynek még ép az évgyűrűszerkezete, és amelyekkel még semmilyen beavatkozást nem végeztek. A konzerválást végző régészek egy vegyszeres (polietilén-glikolos) és egy cukoroldatos megoldás közül választhatnak. Mindkettőnek nagyjából másfél-két év az időigénye (ennyi kell a konzerváló oldat felszívódásához). A művelet megkezdése előtt fel kell állítani egy fűthető munkapavilont, ez nagyjából 20 millió forintba kerül. Maga a munka 80 millió forint körüli összeget emészthet fel. Az Oktatási
és Kulturális Minisztérium (OKM) hétfői tájékoztatása szerint a cipruserdő maradványának megmentésére a tárca hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának.

A nyolcmillió éves leletek azért különösen veszélyeztetettek, mert a törzsek faanyaga jelentős mértékben lebontódott, cellulóztartalmukat, így szilárdságukat is elveszítették. Szabad levegőre kerülve a gyors száradás következtében lemezesen szétválnak, és darabjaikra esnek szét. (H. M.)

Elszállításra váró fosszíliák hétfőn a bükkábrányi bánya parkolójában