Aztán mégis lehetett, mert a bizottság elnöke emlékeztetett az AB egy idei határozatára. Az ingyensörről szóló kezdeményezés kapcsán kimondták, hogy "csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével".

Kiss László alkotmánybíró különvéleményében még ennél is messzebb ment. Szerinte a nyilvánvalóan rosszhiszemű beadványok esetében fel kellene számolni az eljárás költségeit az indítványozónak.

A népszavazási törvény egyértelműen fogalmaz: a közvetlen hatalomgyakorlás célja, hogy a választók részt vehessenek "az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében". Az ingyensör vagy a nemzeti állatok büntetőjogi védelme, sőt a sziesztaügy sem tekinthető "legfontosabb ügynek", de sikamlós pályára lép, aki megpróbálja eldönteni, hogy mely kezdeményezések tekintendők "komolytalannak, ironizálónak".

Az OVB mostani lépése talán szükséges volt, ugyanakkor a népszavazáshoz fűződő jog aránytalan korlátozását jelenti - véli Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte egy jogállamban a polgárnak mindent szabad, amit törvények nem tiltanak, ezért még a bizarr vagy éppen az alkotmányos keretek határait tesztelő kezdeményezéseket sem lehet elutasítani. Kolláth sem vitatja ugyanakkor, hogy a referendum intézményét lejárató kezdeményezésözönre reagálni kell, ezért az OVB közvetlenül is a parlamenthez fordulhatna, hogy foltozza be a törvény lyukait.

A választási bizottság azonban szerinte nem veheti át a törvényhozás szerepét, és maga nem állíthat saját hatáskörben újabb korlátokat.