Soproni Ágnes színésznő eltűnését 2000. március 13-án jelentette be fia, a 21 éves P. András a rendőrségen. A színésznőt, mint eltűnt személyt kezdetben államigazgatási eljárás keretében próbálták megkeresni, később azonban bűncselekményre utaló adatokra bukkant a rendőrség. Így lett gyanúsított a színésznő fia, valamint a fiú két ismerőse. S hogy mi vitte rá P. Andrást édesanyja megöletésére? A vád szerint a pénztelenség.

P. András együtt élt elvált édesanyjával egy II. kerületi családi házban. A fiú alkalmanként mobiltelefonokkal üzletelt, ám rendszeres jövedelme nem volt, így állandó anyagi gondokkal küszködött. A színésznő minden pénzét a családi ház építésére fordította, s fia üzletelését nem akarta támogatni. P. András ezért úgy érezte, édesanyja akadályozza meg abban, hogy az általa áhított nagyvilági életet élhesse - derül ki a vádiratból, amely szerint a fiúban 2000 elején érlelődött meg a gondolat, hogy megszabadul édesanyjától, s megszerzi a házát. Az ügyészség szerint P. András két évvel ezelőtt februárban többször felvetette egyik ismerősének, D. Beátának, hogy nyolcmillió forintért ölesse meg Soproni Ágnest. Miután a lány nem talált vállalkozót a feladatra, a színésznő fiának barátja, L. Zsolt vállalta magára a "munkát". A gyilkosságot alapos előkészítés után - a vád szerint - 2000. március 9-én követték el a színésznő családi házában.

L. Zsolt a vád szerint egy kábeldarabbal verte fejbe az alvó Soproni Ágnest, majd megfojtotta. P. András ez idő alatt az emeleten zenét hallgatott. Másnap a holttestet betették a fürdőkádba, ahol L. Zsolt feldarabolta. A színésznő fia ezután a Balatonra utazott, s anyja mobiljáról SMS-üzeneteket küldözgetett saját telefonjára, mintha az édesanyja még élne. A két barát március 11-én ásta el a holttestet a Solymár környéki erdőben. P. András két napra rá bejelentette a rendőrségen, hogy eltűnt az édesanyja - állítja az ügyészség. L. Zsolt a fentiek alapján előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával áll a bíróság elé. A színésznő fia ellen ugyanezen cselekmény felbujtójaként emeltek vádat. D. Beátát folytatólagosan elkövetett emberölés előkészületével vádolják. A büntetőper tárgyalása szerdán kezdődik a Fővárosi Bíróságon.

Soproni Ágnes meggyilkolása kapcsán egy másik büntetőeljárás is indult, amelyben egy rendőr ezredest jelentési kötelezettség megszegése miatt 80 ezer forint pénzbüntetésre ítélt a Legfelsőbb Bíróság. A rendőrt azért vonták felelőségre, mert 2000. február 14-én olyan információt kapott, miszerint egy Pepó gúnynevű személy meg akarja öletni az édesanyját. Az ezredes erről azonban csak a színésznő meggyilkolása után tájékoztatta elöljáróit. Az eljárás adatai szerint, ha a rendőr időben továbbította volna az információt, esetleg ki lehetett volna deríteni, hogy ki az a "Pepó", s ez esetben az sem zárható ki, hogy a gyilkosság megakadályozható lett volna. A büntetőügyet államtitokra hivatkozva mindvégig zárt ajtók mögött tárgyalták.

A törvény csak kivételes és indokolt esetekben teszi lehetővé, hogy elsőfokú eljárásban öttagú tanács - két bíró és három népi ülnök - ítélkezzen egy büntetőügyben. Erre többek között akkor van lehetőség, ha a büntetőügy igen bonyolult, avagy nehézségekbe ütközik a bizonyítás. Mindezek miatt ez az eljárás igen ritka a hazai bírói gyakorlatban. Ötös tanács járt el például a Fővárosi Bíróságon a bizonyítás nehézsége miatt 1999-ben a sorozatgyilkossággal vádolt Erdélyi Nándor ügyében. Tavaly október végén ugyancsak ötös tanács elé állt az új sorozatgyilkos, N. Gusztáv, akit négy ember megölésével vádolnak. A Pest Megyei Bíróságon a maffiavádakkal illetett Tasnádi Péter és társai ügyében bíráskodik öttagú tanács a büntetőügy terjedelme és a vádiratban megfogalmazott cselekmények miatt.