Kitért arra, hogy az akut infarktus szívkatéteres kezelésének száma emelkedett a vizsgált időszakban, az ilyen beavatkozásban elhunyt betegek száma ugyanakkor 5 százalékról 4 százalékra csökkent.

A miniszter szerint ez azt mutatja, hogy javul az ellátás minősége a kórházakban. Hozzátette: azt várják, hogy a halálozási arány tovább csökken.

- El kellene jutnunk ahhoz, amiért nagyon sokat tettünk már a rendszer átalakítása során, hogy ne működhessenek olyan intézmények, ahol például az infarktus utáni halálozás két és fél, háromszorosa az országos átlagnak - jelentette ki Horváth Ágnes.

A miniszter asszony az infarktushalálozásról szóló adatok látszólag ok és előzmény nélküli közlésével - elegánsan és visszafogottan - minden bizonnyal lapunk szerdai írásával vitatkozik. Ebben a Magyar Kardiológusok Társasága egyik vezetőjének adataira, illetve az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatójának értelmezésére hivatkozva az szerepel, hogy a nyári nagy meleg és a finanszírozás bizonyos hibái következtében több kórházban is ötven százalékkal megnőtt az infarktusban elhunytak száma. Ezek között volt például a szegedi, a debreceni, a balatonfüredi és a városmajori is, tehát olyan kórházak, amelyek semmiképpen sem az "elveszettek" közül valók. A tárca vezetőjének adatai nem válaszolhatnak a mi információinkra, amelyek meghatározó okként tekintették a kánikulát. A tárcavezető viszont a januártól májusig terjedő időszak adataival cáfol. Magunk is azt írtuk, hogy a nyári hónapok végleges számaira még várni kell, s ha ezek igazolják az orvosok rossz érzéseit, változtatni kell a feltételeken. Nincs okunk tehát arra, hogy módosítsunk álláspontunkon.(N. N. P.)