Tízezrekért dolgoznak, tízmilliót kaszálnak
A Sziget-rendezvényen azt próbáltuk felmérni, mennyit keres az ott dolgozó több ezer idénymunkás. A pultosok a szétosztott borravalóval együtt óránként körülbelül 1000-1500 forintra számíthattak, amiért napi 10-12 órán át kell kiszolgálniuk. A többieknek kevesebb jut, így az átlagfizetés 30 ezer és 80 ezer között húzódik. Mivel a munkaadók dolgozóiknak megveszik a hetijegyet, ez nem is olyan riasztó: az "állások" (a biztonsági emberek kivételével) általában már az ismerősi hálózaton keresztül elkelnek. Egy-egy kedvenc előadójukra ugyanis kikérhetik magukat.
- Egyetemistaként mindenképpen megéri nekem ez a munka - mondja egy pultosként dolgozó lány. Annyira jól érzi magát, hogy már harmadik éve itt "melózik". Az egyhetes munka után tavaly 78 ezer forintot kapott; idén 90 ezret remél. Gázsija két részből áll: az alapóradíj 480 forint, amihez jön a borravaló egy része, amit a tulaj oszt ki a dolgozók között. Ez általában nagyobb, mint az alapfizetés. Egy másik kocsmában dolgozó barátnője már nem járt ilyen jól: bár az ő óradíja 750 forint, borravaló neki már nem jut. 12 órát kell dolgozniuk, a főnök azonban "jó fej", így egy-egy koncertre elengedik őket. Ahhoz, hogy munkát kapjanak, be kellett mutatniuk az ideiglenes munkavállalói és egészségügyi kiskönyvüket.
Egy másik, a Sziget központjától távolabb eső sátorban dolgozó fiú hasonló gázsi-borravaló aránnyal számolt, és a héttől 90-100 ezret remélt. A hét végén viszont ez veszélybe került: a rossz idő miatt napijegyesekkel alig találkoztak. Egy harmadik helyen csak a fix pénzt kapták meg. Ez egy hétre 30 ezer forint. Igaz, az egyhetes, kint alvós belépőért - akár a többieknek - nem kellett fizetniük. Ott a munkaadók a "legjobb" 3-4 embernek 15-20 ezer forintos jutalmat is ígértek. Ennél többet csak a műszakvezetők kaptak, ám tudomásunk szerint ez sem haladja meg a 70-80 ezer forintot. Egy ételt árusító lány óránként 700 forintért napi 12 órát dolgozott, de - annak ellenére, hogy ételt árult - ő is komoly jattra számíthatott.
Egy lány óránként 500 forintért ellenőrzi a karszalagokat, amiért napi 10-12 órát kell dolgoznia. Ez így nagyjából 35 ezer forintra jön ki. Emellé természetesen jár a hetijegy is: ha valamelyik programra nagyon el akar menni, belső átszervezéssel elengedik. A "stresszesebb" jegyellenőrzési pontokon 900 forint is lehet az óradíj, de ott gyakrabban váltják egymást. Először ismeretség révén került ide, és máskor is szívesen jön.
A Szigeten dolgozó mintegy ezer biztonsági őr órabére rendszerint 500 forint. Ehhez, ha épp étkezési idő van, ingyenes ellátás is jár. Mivel a jegykezelőkhöz hasonlóan ez a munka sem jár túl sok borravalóval, feszült tekintetük érthetőbb.
De mit keresnek az alkalmazók? Az egyik kocsma üzemeltetője úgy véli: ügyetlen, aki egy hét alatt nem tud 10 millió forintot összehozni. Ők idén ezt egymillióval meg is fejelik. A jobb napokon 1,7-1,8 millió forint forgalmuk volt; a rosszabbakon 1,2-1,3 milliót produkáltak. Az idén csaknem 150 hordó (15 ezer korsó) sört adtak el. A Sziget által megszabott árréssel dolgoznak. Ez italonként változó, 20-25 százalék. Teljes személyzetük idén 18 főből állt. A stand bérleti díjáról annyit árult el, hogy az milliós nagyságrendű. Ezúttal a Nagyszínpadhoz közelebb voltak, így a koncertek alatti időszak volt a legpörgősebb. Tavaly viszont, a központtól távolabb, a forgalom este 11 után ugrott meg. Mások komoly hétvégi forgalom-visz-szaesésre panaszkodtak.
A csecsebecseárusokkal könnyebb a dolgunk: ott ugyanis a főnök általában a beosztott is. Az ilyen helyeken máshol szokásos ruha- vagy dísztárgy-boltot alig találni: valamennyi pult a hagyományostól eltérő, kreatív, "lázadó" cuccokban utazik. Nem panaszkodnak, általában több éve kint vannak. Valószínűleg nem ez a legzsírosabb üzlet, mert ha az ember kicsit belekérdezett, kiderült, gyakorta egy állandó boltot sem tudnak fenntartani: a kérdésre úgy feleltek: az "épp most nyílik", illetve "bezártuk, mert nem volt rá időnk".
A maga festette bakelitlemezekből órákat gyártó Gerebecz Nándor annyit mondott: most éppen nullán áll, de ő sem először van kinn. A kurrensnek éppen nem nevezhető árucikk "boltjának" bérleti díja a front felőli rész alapján méterenként 50 ezer forint. Az alkalmazottaknak 22 ezer forintos kedvezményes áron vásárolhatott hetijegyet. A Kiss és Társa Kft. nevében katonai holmikat áruló két vidám hölgy, Róthné Judit és Göndörné Kati szintén egyértelműsíti: nagyon is megéri évről évre kitelepülniük. Szerintük a fiatalok a sorkatonaság eltörlése feletti örömükben veszik a katonaruhát. Ők is hasonló helypénzről számolnak be. Egy másik szolgáltató viszont "ingyen" kapta a helyet egy másik kint lévő cégtől, egy egymás közötti ügylet keretében.
Az idei, 15. Sziget Fesztivál 80 milliós veszteséggel zárt - tudta meg a távirati iroda Gerendai Károly főszervezőtől. A látogatók száma - az egy napon kint lévők összeadásával - 371 ezer volt, ami 14 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Ennek egyik okát az esős hétvégében jelölte meg. Számilliós kiesést okozott az egyik fő szponzor visszalépése és az, hogy idén nem kértek állami támogatást. Mindazonáltal szavaiból kiderült, jövőre újra megrendezik a fesztivált.
Szoros gyeplőn tartják a kocsmákat, eltanácsolják a megbukó árusokat
Idén 60 kocsma, 80 melegkonyha, valamint 120 ruha- és ékszerárus volt kint a Szigeten - tudtuk meg Gaspari Zsolttól, a vendéglátást szervező Gamma Trade Kft. ügyvezetőjétől. (A cég tulajdonosa nem a rendezvényt szervező Sziget Kft., hanem ő és Maros Róbert.) Az üzletek száma több éve nemigen emelkedik: noha sokkal többen jönnének, a Szigetből tudatosan "nem akarnak zsibvásárt csinálni". Arra a megjegyzésünkre, hogy sokak szerint már régen az, azt válaszolta: éppen ezért nem engednek be több vállalkozót. Ha a rendezvényen ellenőrző hatóságok valamely árusnál hibát találnak, az kiírta magát a következő évi meghívókból. Korábban erre sűrűbben volt példa. Idén egy indiai ételárusról derült ki, hogy nem tartotta be az élelmiszer-biztonsági szabályokat; ráadásul engedély nélkül kiadta területét másnak. Az "Afrika-falu" nem általuk szervezett boltjai között pedig akadt olyan, ahol "nem csak gyöngyöket árultak". De akkor sem biztos, hogy újra szerződnek, ha a pult elhanyagolt vagy ha egy szabadáras bolt túl drága. Sokan lemaradnak a jelentkezési határidőről is. Ha pedig más nem, a szimpátia vagy éppen az ellenszenvesség dönt. Esetleg az: kérelmét ki tudta a magyar nyelv szabályai szerint megfogalmazni. Az árusok hagyományostól eltérő, "kisipari" összetételét azzal magyarázta, hogy a nagy ruhamárkákra nem az 50 ezer forintos tarifa vonatkozna. Így nem látni például Adidas vagy Nike üzletet. Számos nagy márka azért idén is kint volt. Kérdésünkre, hogy a tavaly beharangozott Tesco-megjelenés idén miért maradt el, annyit közölt: a hipermarketlánc júliusban a már megkötött szerződésből "farolt ki". Kereskedelmi lánc a jövőben is megjelenhet, de nem a Tesco által most diktált feltételekkel - szögezte le.
Az idén 15 éves rendezvénynél 11 éve vezették be azt a rendszert, hogy az üzletekkel nem a Sziget Kft., hanem a tőle jogilag független Gamma Trade szerződik. Ennek több előnye is van - magyarázza Gaspari Zsolt. Egy esetleges jogi eljárás például független lenne a Sziget Kft.-től. Másrészt az általuk megszabott árakon főképp jövedéki termékeket (szesz, cigaretta, kávé) árusító kocsmákat ki sem adják: az ott dolgozók formálisan a Gamma Trade alkalmazottai, az építmények tetején található kocsmanevek pedig "ingyen kihelyezett reklámok". Az itt értékesített áru a Gamma Trade tulajdona. "Helypénz" állítása szerint nincs, csupán a forgalom arányában jár a kft.-jüknek részesedés. Ebben a felállásban minden átláthatóbb, és a kocsmák üzemeltetőivel is könnyebb a megegyezés - szögezte le. Az idén mindenhol 320 forintba kerülő sör haszontartalmát nem árulta el. Becslése szerint az itt árusított termékeken a kereskedőknek 30-150 százalékos hasznuk lehet. A Gamma Trade az idei Szigetből több mint 100 milliós bevételre számít. A szálak ott érnek össze, hogy ezt - a költségek és néhány tízmillió forint haszon levonása után - egy számla ellenében átutalják a Sziget Kft.-nek.
