Jelezte: azért szól ismét Székelyföld gondjairól, mert demagóg jelleget öltenek a
romániai közéletben az ő székelyföldi látogatása és az ott tett kijelentései kapcsán elhangzott megnyilatkozások. 

Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széles körű autonómiát kell biztosítani. Hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy bármely régió nagyobb önrendelkezési jogot kellene kapjon egy másikhoz képest.

Basescu megismételte, hogy Hargita és Kovászna megye legnagyobb gondja a szegénység, amely egyformán sújtja az itt élő románokat és magyarokat. Emiatt nagyobb figyelmet kell fordítani rájuk - mondta Basescu -, de nem azért, mert fennállna a "Koszovó típusú leválás veszélye", hanem hogy hatékonyabban használják ki a megye humánerőforrásából és a természeti adottságaiból eredő "óriási potenciált". Basescu megdicsérte a székelyeket szorgalmukért, s megjegyezte, hogy az ország többi részével ellentétben, a két megyében "egy tenyérnyi" megműveletlen földet sem látott.  

Szerinte Romániában a két megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagként, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét.

Basescu egyrészt a romániai átlaghoz mért alacsonyabb úthálózat-sűrűséggel, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Szerinte ezért kerülik el "igazságtalanul" ezt a két megyét a befektetők.

Megjegyezte, hogy a jelenlegi beruházások többsége kis értékű, és többnyire magyar eredetű az ottani helyi hatóságoknak az elmúlt években kialakított politikája miatt. Hangsúlyozta: nem szabad elhanyagolni a nem magyar eredetű befektetőket sem.  

Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként, tehát sajátos módszertan szerint és ne a román anyanyelvűekkel egységes tanrend szerint tanítsák a románt a magyar gyerekeknek.

Basescu élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelynek - mint fogalmazott - "feudális" a magatartása a helyi közigazgatásban. Kifejtette: itt ugyanis nem tűrnek meg olyanokat, akik nem tagjai az RMDSZ-nek. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére.

Cáfolta, hogy szándékában állna a magyarság megosztása, illetve hogy támogatná a Szász Jenő által vezetett Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártként való bejegyzését.

(MTI)