Pécsi kiszorítósdi
Pénzhiány, pazarlás, tehetetlenség, kezeletlen társadalmi konfliktusok - a tudósítások alapján ezek jellemzik ma Pécset. A fentiekből adódó következtetés, hogy a város szocialista vezetése nem tud megbirkózni a feladatokkal. S azért nem, mert megosztott.
Valóban az. A Toller László balesete utáni hatalmi harc osztotta meg. Toller 2006. június 19-én szenvedett autóbalesetet, s azóta kómában van. Egy éve vált nyilvánvalóvá, hogy a város egykori erőskezű polgármestere - aki egyúttal MSZP-s országgyűlési képviselő - nem épül fel sérüléseiből, s ezért valakinek a helyére kell lépnie.
Toller László a szocialisták legmarkánsabb vidéki politikusának számított. Négyszer indult a parlamenti választáson, kétszer a pécsi polgármesterségért, s mindig nyert. A jogász végzettségű, több évtizedes közigazgatási gyakorlattal bíró Tollerről ellenfelei is elismerték, hogy szívós harcos, akinek virtuóz a kapcsolatteremtő és vitakészsége. Toller machiavellisztikus eszközökkel mozgatta az embereit, tudta, miképp kell őket ösztönözni, dicsérni, helyzetbe hozni, megfékezni. A nagypolitikában Pécs polgármestere 2004-ben ért a csúcsra: akkor meghatározó szerepe volt abban, hogy a Gyurcsány-Hiller "tandem" került hatalomra. Az önmagát akkortájt királycsinálónak tituláló Toller fejébe vette, hogy Szili Katalint köztársasági elnökké menedzseli, ám ez a terve kudarcot vallott, és makacsságával Sólyom László államfővé választásához asszisztált. Ez a kudarc csökkentette párton belüli népszerűségét, ám továbbra is ő maradt az MSZP legbefolyásosabb vidéki személyisége.
Azt mindenki tudta, hogy Tollert nehéz lesz pótolni, hisz a város óriási feladatok előtt állt. Ezek megoldásához szükség volt Toller kapcsolataira. Eleinte úgy tűnt, hogy Juhász István, a pécsi MSZP-szervezet 47 éves elnöke állhat a polgármester helyére. A villamosmérnök és közgazdász végzettségű Juhász eredetileg középiskolai tanárként dolgozott, majd a Matávnál volt régiós vezető, s négy éve a Pécsi Közlekedési Zrt. humánpolitikai igazgatója. Az MSZP-be 1998-ban lépett be, 2002-től pécsi önkormányzati képviselő, és a párt városi elnöke. Akkortól a polgármester bizalmasa: Toller csapatának tagjai abban voltak érdekeltek, hogy Juhász legyen az utód. Csakhogy 2006. július közepén érezhetővé vált, hogy az ambiciózus pécsi szocialisták közül sokan nem szívesen látnák Juhászt a polgármesteri székben: attól tartottak, hogy a határozott, jól kommunikáló Juhász politikai példaképéhez, Tollerhez hasonlóan helyi egyeduralomra tör.
Juhász ellenzői azt hirdették, hogy a pártot kellemetlen támadások érhetik a városi elnök meggazdagodása miatt. Juhásznak ugyanis hat autója volt, és a lánya megvásárolt egy sétarepüléssel foglalkozó céget. Juhász úgy védekezett: ő tizenöt éve jól keres, és el tud számolni vagyonosodásáról. Elmondta, hogy a hat autóból csak egy az övé, a többi egy-egy családtagjáé, s azért a nevén futnak ezek, mert így kedvezőbb az autók lízingje és biztosítása. A lánya néhány millióért vette meg az említett repülős céget, s a kft. öt gépét a korábbi tulajdonos vásárolta, mindegyiket használtan, emiatt összesen 20 milliós hitel terheli a vállalkozást.
- Megrágalmaztak, hogy a párthoz befolyó pénzek harmadát lenyúlom - mondja Juhász István sértetten, amikor egy év távlatából az őt ért vádakról kérdezem. - Mindent azért találtak ki rólam, mert az MSZP országos vezetése nem engem akart: a párt fővárosi érdekkörei féltek attól, hogy Toller útját folytatom, vagyis én is önjáró leszek.
Ha igaz Juhász feltevése, ha nem: 2006-ban voltak már jelei annak, hogy Gyurcsány nem akar örökké hálás lenni Tollernek, aki elvárta, hogy ő és városa kivételezett helyzetben legyen. A kormányfő "felfelé buktatással" akarta Tollert közömbösíteni: felajánlotta neki a belügyminiszterséget. Toller nemet mondott, mert tudta, hogy ő egy masszívan MSZP-s nagyváros vezetőjeként, a városok szövetségének elnökeként a vidéki szocialisták vezéregyénisége. Tisztában volt azzal is, hogy kormánytagként csak egy lenne Gyurcsány elszürkülő alárendeltjeinek seregében.
Juhász István ellentábora Szili Katalint gondolta polgármesterjelöltnek, ám a házelnök nem vállalta a feladatot, hanem maga helyett Gonda Tibor alpolgármestert javasolta. Csakhogy Juhász teamje nem fogadta el Gondát, s a jelöltállítás vitája drámai összecsapást ígért. Ezért Szili és a párt országos irányítói új jelöltet kerestek és találtak Tasnádi Péter személyében. A szociológus és magyar-népművelés végzettségű Tasnádi tanárként kezdte pályáját, s a nyolcvanas években a KISZ-ben, majd a megyei önkormányzatban járta végig a ranglétrát. 1995-től egy felszámolócégnél dolgozott, 2002-től pedig ő lett a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke. Tasnádi volt a közgyűlés szürke eminenciása, komoly kapcsolatrendszerrel, ám a pécsi MSZP szervezetével nem volt napi kontaktusa. Épp ez szólt mellette: nem kötődött egyik csoporthoz sem, ezért nem volt megosztó személyiség. Az MSZP pécsi küldöttgyűlésén Juhász István - főleg Szili Katalin kérésének hatására - visszalépett a polgármester-jelöltségtől, így a párt Tasnádit indította a posztért.
A tavaly őszi önkormányzati választáson az MSZP abszolút többséget szerzett a pécsi közgyűlésben, és Tasnádi - igaz, csak 287 vokssal, de - megelőzte Páva Zsoltot, a Fidesz jelöltjét. Így ő lett a polgármester. A választást követően Tasnádi hasonló hatalomkoncentrációra törekedett, mint korábban Toller. Az MSZP megyei listájáról a parlamentbe jutott Tóth Bertalan - úgymond - "felajánlotta" a helyét az Országgyűlésben Tasnádinak - cserébe Tóth alpolgármesteri posztot kapott Pécsett. Tasnádi azért tartott igényt a képviselőségre, mert úgy vélte, a parlamentben jobban tud lobbizni városáért, mint a kormánytagoktól audienciát kérő polgármesterként. Néhány héttel később Tasnádi lett az MSZP megyei elnöke, méghozzá úgy, hogy korábbi támogatóját, Szili Katalint szorította ki a jelöltségből.
A fentiekből az következne, hogy Tasnádi helyzete masszív a Pécs-baranyai MSZP-struktúrában, miután a politikus - ügyes taktikai húzásokkal - alig pár hét alatt elérte azt, amihez Tollernek évek kellettek. A valóság azonban az, hogy Tasnádi és támogatói túl gyorsan törtek előre, így pártbéli hátországuk instabil. Főleg azért, mert Juhász István és csapata nehezen éli meg kiszorítottságát. S a kiszorítósdi folytatódik: az ősszel a városi közgyűlés holdingba tömöríti az önkormányzat cégeit, s ez az átalakulás azzal jár, hogy megszűnik száznál több igazgatósági tagság a városi kft.-knél. Az átszervezést takarékossági okokkal indokolja Tasnádi (a holding révén három év alatt megspórolható másfél milliárd forint), a bennfentesek azonban azt mondják: a folyamat végén - nyilvánvalóan - Tasnádi bizalmasai jutnak majd vezető szerephez a városi cégekben, míg a Tollerhez és Juhászhoz kötődő emberek kiesnek a vezetésből. Kérdés, hogy ehhez hozzájárul-e a pécsi közgyűlés. Információink szerint a testület szocialista frakciójában van hét városatya, aki arra készül, hogy megtorpedózza Tasnádi javaslatait.
- Ez elképzelhetetlen! - utasítja el a fenti prognózist Kablár János, a frakció vezetője. - Az MSZP fegyelmezett párt, s a "hetek" nem kockáztatják meg a frakció és a párt pécsi szervezetének kettészakadását.
Ezt az állítást Juhász István is megerősíti. A pécsi közgyűlés gazdasági bizottságát vezető városatya azt mondja: ő csak azt szeretné, ha a polgármester a frakció egészét bevonná a fontos döntésekbe. Mellesleg Juhász úgy véli, hogy Tasnádi roppant lassan dönt a fontos ügyekben, ami abból ered, hogy a polgármester bizalmatlan a frakció, a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat intézmény- és cégvezetői iránt, miután ezt a gárdát "örökölte" az előző városirányítóktól. A bizalmatlanságra utal, hogy az alpolgármesterek közül nem nevezte meg, ki az ő helyettese.
- Tudom, hogy a polgármester bennem sem bízik, és nem kíváncsi a tanácsaimra - állítja Juhász.
- Juhász István túlérzékeny - feleli erre röviden Tasnádi.
Juhász azzal a politikai pletykával is gyakorta szembesül, hogy ő az őszi választáson Tasnádi vereségére játszott. Jelesül úgy, hogy a vele kapcsolatban lévő cégeket arra ösztönözte: támogassák Páva Zsolt polgármesteri kampányát. Ha ugyanis Páva nyer, akkor Juhász lehetett volna a közgyűlésben az MSZP-frakció vezetője, s ebbéli minőségében - lévén a szocialistáknak többségük a testületben - Juhász irányította volna a várost, nem pedig az ellenzéki polgármester. Juhász csak legyint erre az összesküvés-elméletre, de azért megjegyzi:
- Nekem és néhány társamnak már nincs jövőnk az MSZP-ben, ezért azon meditálunk, hogy kilépünk a pártból, és létrehozunk egy frakciót a közgyűlésben Baloldal Pécsért Szövetség néven.
Az MSZP meghatározó baranyai politikusai aggódva figyelik a nem csituló békétlenséget. A Szigetvárról a földművelésügyi tárca élére került Gráf József így fogalmaz:
- Érezhetően meggyengítette a baranyai szervezetet a Toller Laci helyéért folytatott harc. Szívesen segítek a Pécs-baranyai szervezetnek, ha kérik, azonnal jövök, de az is igaz, hogy jelenleg leköt a minisztériumi munka.
Puch László, az MSZP mohácsi képviselője, aki egyben a párt pénztárnoka, beigazolódva látja előzetes félelmeit:
- Éppen azért szerettem volna, hogy Szili Katalin legyen a polgármesterjelöltünk, mert éreztem: egyedül ő alkalmas a Toller utáni pozícióharc békés levezénylésére. Mindamellett Tasnádi Péter megérdemli a pécsi párttagok teljes támogatását, mert okosan gondolkodik a város jövőjéről.
Puch kiemeli, hogy mennyire fontosnak ítéli Tasnádi tervét az önkormányzat cégeinek holdingba szervezéséről. A pénztárnok ugyanis - Tasnádihoz hasonlóan - pazarlónak minősíti a városi cégek jelenlegi működését.
Júliusban több lap arról írt, hogy a leendő holding meghatározó cége, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő (PVV) Zrt. rosszul gazdálkodik. Az rt. az elmúlt években mindig több százmillió forint nyereséget ért el ugyan, ám nehezen védhető üzleteket is kötött. Így például a hóeltakarításért a cég évi 140 milliót fizet akkor is, ha egy szem hó se esik. Miskolc ezt a munkát megoldja harmadennyiből. Sokan azt sejtik, hogy a PVV pazarlásait feltáró cikkekhez Tasnádi emberei szolgáltatnak adatokat, mert így akarják előkészíteni a holding élén a szükséges személyi változásokat. A polgármester ezt alaptalan feltételezésnek minősíti.
Amúgy Tasnádi azt vallja, hogy ő és csapata nem lassan dönt, hanem körültekintően. A város nincs abban a helyzetben, hogy hibázzon. Az évente 40 milliárd forintból gazdálkodó Pécs hitelállománya jelenleg 15-16 milliárd, a város most arra készül, hogy az Európai Beruházási Banknál nyit egy tízmilliárdos hitelkeretet. Enélkül az önkormányzat nem tudja megvalósítani tervezett EKF-beruházásait: a koncerttermet, a galériát, a tudásközpontot, a Zsolnay kulturális negyedet és a terek felújítását. Ezek 36 milliárd forintba kerülnek, s a költségek 85 százalékát uniós források fedezik. Ám az EU utólag finanszíroz, így a város kénytelen megelőlegezni az unió támogatását, ráadásul Pécsnek kell állnia a költségek tizedét. Ehhez kell a tízmilliárdos hitel, melyet 25 év alatt lehet törleszteni, s mivel kamata rendkívül kedvező, nem rokkantja meg a várost.
Tasnádi Péter úgy véli: a nehézségek mind kezelhetők. Visszatérve a bevezetőben említett témákhoz: az EKF-beruházások valóban késésben vannak, ám megépülhetnek 2010-ig. Az is lehetséges, hogy némi redukcióval: Pécs rendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt a beruházásokról, ez októberre elkészül, s ha abból kiderül, hogy valamelyik létesítmény működése túlterhelné a várost, akkor a tervekből visszavesznek. A polgármester az adósságoktól sem fél, s azt mondja, bőven van Pécsnek értékesíthető vagyona: a repülőtér, a megüresedett laktanya, s az önkormányzat cégeinek eladása révén 10-12 milliárdhoz juthat a város. Összességében a veszteséges expocenter is pénzt hozhat, mivel a létesítmény melletti önkormányzati ingatlanok piaci értéke megsokszorozódott. Tény, hogy a közműköltségek a hazai viszonylatban drágák a városban, ám ahol alacsonyan tartják ezeket a díjakat, ott előbb-utóbb összeomolnak a szolgáltatások, mivel elmaradnak a szükséges fejlesztések - állítja Tasnádi. Pécsett ez a veszély nem fenyeget.
Azt viszont Tasnádi Péter elismeri, hogy a radar ügyével nem tud mit kezdeni. Igaz, nem ő hozta ide, hanem még Toller, aki - úgy tűnik - egy magas szinten kötött titkos paktum eredményeként megígérte a kormányfőnek, hogy a város majd befogadja a Zengőről elűzött lokátort. Azt senki nem tudja, hogy Toller miképp nyomta volna le a város torkán a radart. Tasnádi mintha a sorsra bízná a dolgot: abban reménykedik, hogy vagy megépül az objektum, s akkor mindenki belenyugszik, vagy a radarellenzők polgári engedetlensége meggátolja az építkezést. Persze tudja, hogy mindkét variáció erodálja az MSZP támogatottságát: ha megépül a radar, akkor azt az MSZP nyakába varrják a választók, ha nem épül meg, akkor az ellenzék erősödik, hisz ők üldözték el innen. Ám ha Pécs a kontinens kulturális fővárosaként 2010-re gazdagodik, megszépül, megtelik turistákkal, mosollyal, pénzzel és fénnyel, akkor az MSZP nyerhet három év múlva a városban. Vagyis minden attól függ, milyen kulturális főváros lesz Pécs. Azt pedig jelentős mértékben befolyásolja, hogy a kormány mennyit hajlandó áldozni Pécsre. A 36 milliárd ugyanis nem lesz elég a beruházásokra, kell még legalább 10-15 milliárd. És kell autópálya Pécsig, meg kell a fapados gépek fogadására alkalmas kifutópálya a pécsi reptéren.
Az MSZP háza tájáról kiszivárgott: ha a pécsi szocialisták "nem mennek szemben" a radar dolgában a kormánnyal, akkor a város minden kívánsága teljesül. Ellenkező esetben Pécs magára marad. Tasnádi ezt a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó.
