"Jelenleg fővárosi hatáskörben van ennek a bevezetése, nem a Belváros hatásköre. (...) Ha a főpolgármester úrnak van ilyen javaslata, akkor mi készséggel állunk rendelkezésére, hogy ezt megbeszéljük, és akár a technikai megvalósításában segítsünk. De én úgy látom, hogy pillanatnyilag ilyen kész javaslat nincs az asztalon" - mondta Rogán Antal a távirati irodának.

A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: a belvárosi önkormányzatnak már rövid távon is célja egy gyalogosbarát kerület kialakítása és több lehetséges ponton az átmenőforgalom kiszorítása.

Ennek jegyében a következő három évben mintegy ötvenezer négyzetméternyi út és közterület újul meg, ennek ötöde zöldterület lesz. Megújul egyebek mellett a Bástya utca, az Egyetem tér, a Zrínyi utca, a Március 15. tér, és a Szabadság tér - tette hozzá.

A beruházások legalább 3-4 milliárd forintba kerülnek majd, a tervezett három új mélygarázst pedig magántőkéből építik meg - mutatott rá Rogán Antal.

A Belváros új közlekedési koncepcióját a fővárossal közösen valósítja meg az V. kerületi önkormányzat. Megváltozik majd bizonyos utcák forgalmi rendje, a forgalom iránya, közlekedési hurkokat alakítanak ki, amelyek korlátozzák majd az átmenő forgalmat - mondta a polgármester.

A kerület településfejlesztési irodájának vezetője elmondta: a következő években uniós pénzekből körforgalmat alakítanak ki a Roosevelt téren és lámpás körforgalmat építenek az Astoriánál - a brit példáknak megfelelően.

A tervekben szerepel, hogy megszüntetik a Ferenciek terének autós aluljáró rendszerét is - tette hozzá Cselovszki Zoltán. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat a tranzitforgalom elterelése a belvárosból. Szerinte a behajtási díj a jelenlegi feltételek mellett nem szüntetné meg a dugókat, a zsúfoltságot más eszközökkel kell csökkenteni. Így például új villamos és buszjáratokkal fejleszteni kell a tömegközlekedést, és szükség lenne egy, a várost átszelő gyorsforgalmi úthálózatra.

A szakember elmondta: Budapest sikeres jövője attól függ, hogy sikerül-e növelnie a lélekszámát. Cselovszki Zoltán szerint az európai példák azt mutatják: négy-hatmilliós lakosságra van szükség ahhoz, hogy egy városrégió sikeres legyen.

Miközben a budapestiek úgy érzik, hogy zsúfolt a város, valójában nem az, megfelelő szervezéssel a jelenlegi népesség dupláját is elbírná a főváros - mondta a szakember.

(MTI)