Zavart okozott a "letartóztatott" Munkácsy-mű
Szakértői vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel a Naplemente című, kilencven éve nyomaveszett Munkácsy-festményt találták meg a vámosok július elején egy, az Egyesült Államokból érkező küldeményben - közölte a vám- és pénzügyőrség szóvivője keddi sajtótájékoztatóján. Sipos Jenő elmondta: ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást, kulturális javakra elkövetett csempészet miatt. Megjegyezte, hogy mind a küldemény amerikai feladójáról, mind a magyar címzettjéről van információjuk. A küldőről és a címzettről a nyomozásra hivatkozva nem kívánt részleteket elárulni.
A festmény egy csomagban érkezett a Ferihegyi vámhivatalhoz, a pénzügyőr kockázatelemzés során döntött úgy, hogy megvizsgálja a küldeményt. Különösen magas értékre biztosították ugyanis, ahhoz képest, hogy kívül egy Mesterházi nevű, ismeretlen festő volt alkotóként feltüntetve. A 66x99 centiméteres, keret nélküli, viszonylag jó állapotban lévő, 1500 dollár értékre megjelölt festményen a pénzügyőrnek feltűnt a bal alsó sarokban látható Munkácsy aláírás, így szakértőt hívtak, aki előzetesen megerősítette, hogy Munkácsy-képről van szó. A kép egy darabig a Magyar Nemzeti Galériában marad, hogy az eredetét pontosan megállapítsák. A vizsgálatok után a vámosok őrzik majd.
Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója lapunknak elmondta, hogy illetéktelen az ügyben; jogszabály is tiltja a nyilatkozatot ilyen esetekben. A Nemzeti Galériának mint intézménynek nincs köze a szóban forgó festményhez, amely bűnjelként szerepel egy nyomozati szakban levő ügyben. A VPOP ugyanis nem magának a Nemzeti Galériának szállította be vizsgálatra a képet, hanem egy náluk dolgozó igazságügyi szakértőhöz. A Nemzeti Galéria jeles Munkácsy-kutatója, Boros Judit lapunknak szintén nem kívánt nyilatkozni. Az MNG igazságügyi szakértője, a jelenleg szabadságát töltő Bellák Gábor ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott a Blikknek, hogy többórás tanulmányozás után valódinak tartja a Naplementét, és nem észlelt utólagos manipulációt a festményen.
A lapunk által megkérdezett egyik ismert Munkácsy-szakértő nem kívánt névvel szerepelni egy "csempészeti história" kapcsán. Ettől eltekintve kifejtette, hogy az általa látott fotók alapján a Mesterházi Dénes-műként vámolásra beadott kép igen nagy valószínűséggel eredeti Munkácsy-munka, a jelekből ítélve az életmű fontos darabjáról van szó. Ezért örömet érez, hogy reményei szerint a magyar bűnüldöző szervek munkája nyomán a világban szétszórt Munkácsy-oeuvre újabb darabja kerülhet haza. A művészettörténész szerint a Naplemente alighanem azonos azzal a művel, amely 1915-ben az amerikai Panama-Pacific kiállításon szerepelt. Azt a szakma eddig is tudta, hogy az I. világháború viszontagságai miatt az akkor kiállított kollekcióból sok darab nem került haza; egy részük azóta is kallódik. 1915-ben a Naplemente ifj. Andrássy Gyula tulajdonában volt. A kép későbbi sorsa ismeretlen - elképzelhető, hogy a gróf még maga adta el, de az is, hogy ez a festmény is Amerikában rekedt. A kép hátán látható kiállítási címkék az utóbbi vélekedést erősítik.
Pákh Imre vállalkozó és műgyűjtő, 35 Munkácsy-mű tulajdonosa, aki szoros figyelemmel kíséri az amerikai műtárgypiacot, lapunknak megerősítette, hogy már korábban felhívták a figyelmét a kérdéses alkotásra. Fél éve egy amerikai képkereskedő fekete-fehér fotót is mutatott neki a festményről, ennek alapján minden érdeklődését elveszítette, mivel nem tetszett neki a Naplemente. Tegnap személyesen is megtekinthette a munkát - e találkozást a Naplementével kiábrándítónak tartja. Minthogy nem művészettörténész, nem is foglalhat állást a kép eredetiségét illetően - a lecke a szakmának van feladva -, hangoztatta az ismert gyűjtő, és hozzátette: még ha kiderülne is, hogy eredeti Munkácsy-képről van szó, szerinte egy aukción legfeljebb a 30-50 milliós ársávban lenne értékesíthető.
Törő István, a magyar műtárgypiac egyik vezető szereplője, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa megkeresésünkre elmondta, hogy cégüknek - először fotók alapján - külföldről rendszeresen ajánlanak fel értékesítésre vélt-valós Munkácsy-műveket. Ezek nagy része nem kelti fel érdeklődésüket. Ha mégis, megkezdődhetnek a tárgyalások az eladóval a mű legális behozatalának, eladásának a feltételeiről. A szóban forgó képhez a galériának semmilyen formában nincs köze, de ő maga feltételezi a jóhiszeműséget - azt például, hogy az amerikai eladó valóban ismeretlen szerző munkájaként kívánta Magyarországra juttatni a festményt. Ennek kapcsán Einspach Gábor igazságügyi festményszakértő emlékeztetett rá: ez az ügy is rávilágít, hogy esetenként még a magyar festészet legnagyobbjainak az életműve is feldolgozatlan. A piac tisztulásához a szakértői rendszer hiányosságainak mielőbbi felszámolása is hozzájárulhatna. Jelenleg ugyanis a szakértők nem kötelesek anyagi felelősséget vállalni tesztjeikért. Ezen segíthetne, ha a biztosítótársaságok az ehhez szükséges anyagi héttér megteremtésében fantáziát látnának.
